Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj

A Kékszakáll-történet is nyilvánvalóan drámai feszültsége és grand guignolszerü borzalmassága által válhatott alkalmassá a tablón való bemutatásra. A nemzetközileg elterjedt történet alapja Perrault meséje, 3- amely szerint a Kékszakállú herceg sorra megöli feleségeit, míg végül a hetedik fivérei elteszik láb alól. A hagyomány szerint a szerző történelmi személyre, megtörtént eseményre támaszkodott. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a téma a színpadon is népszerűvé válik, egyrészt Tieck drámai költeménye, 33 másrészt Grétry operája 34 révén. Minden jel szerint ez utóbbi képezhette Balog tablójának alapját, ugyanis mind­kettőben megtaláljuk az eredeti történetben nem szereplő személyt, az asszony sze­relmesét, aki belopakodik a Kékszakállú herceg várába, és megmenti az asszonyt. Röviden ismertetjük Grétry operájának szövegkönyvét. Grétry operájában Máriát, az elszegényedett család leányát fivérei ráveszik, hogy szegény sorsú nemes­ember vőlegénye helyett Raoulhoz, a dúsgazdag Kékszakállú herceghez menjen nőül. Mária a család érdekében feláldozza szerelmét. A Kékszakállú hercegnek egy jóslat szerint óvakodnia kell a kíváncsi hitvestől, és ezért mindegyiket próbára teszi. Aki nem állja meg a próbát, azt megöli, és holttestét a vár egyik szobájába rejti. Eddig jobbágyainak leányait vette el, most azt reméli, a nemesi származású nő kiállja majd a próbát. Rábízza Máriára a kastély minden kulcsát, de megtiltja, hogy egy szobát kinyisson. Távozást színlel. Az asszony kinyitja a titkos szobát, meglátja a halott hitveseket, és rádöbben, milyen sors vár rá is. A hazatérő Kékszakállú készül végrahajtani a kegyetlen büntetést. Mária hajdani szerelmese női ruhába öltözve, az asszony testvérének álcázva, bebocsájtást nyer a várba. Segítségül hívja Mária fivéreit, akik betörnek a várba, megölik Kékszakállt, és így utolsó pillanat­ban megmentik Máriát. A tabló az opera balladaszerűen sűrített drámai vázát adja. Mindössze három személy szerepel benne, a lovag, a neje, a kedvese. — A többi személy elmaradt ; a nő kedvese öli meg Kékszakállt. - - Az előző tablónak, a VérjJohámak leírásával szem­ben feltűnik, hogy itt nincsen feltüntetve az „ábrázolat" képszerű leírása, csupán a római számokkal jelzett versszakaszokra való tagolást találjuk meg. A hét vers viszont követi a színmű menetét. Ez nyilván közismert lehetett, és ezért nem volt szükség az ábrázolatok külön ismertetésére. Az első strófa a Kékszakállúnak és új feleségének a párbeszéde. A második és harmadik a nőnek és kedvesének szerelmi kettőse. A negyedik a parancs áthágása. Az ötödikben és hatodikban a herceg rajta­kapja az asszonyt, és készül végrehajtani a büntetést. A hetedikben a Kékszakállú herceg elnyeri méltó büntetését, megölik, majd a szerelmesek elhagyják az örökre megátkozott várat. A sűrített drámai felépítés biztos dramaturgiai tudásra, gyakorlott kézre vall. A tartalmi változtatások is tökéletesen megfelelnek a népszínpad követelményeinek. 32 CHARLES PERRAULT (1628—1703) La Barbe Bleue. (Histories ou Contes du temps passé. 1697.) LAFONT-BOMPLANI, Dictionnaire des oeuvres II. Paris. 1952. 33 TIECK, LUDWIG (1773—1853), német romantikus író, az ún. korai romantika egyik legtermékenyebb képviselője. Műve : Der Blaubart. Ein Märchen in fünf Acten. L. Tieck's Sämtliche Werke: Wien. 1819. XII. Bd. S. 11. (Phantasus. Eine Sammlung von Mährchen, Erzählungen, Schauspielen u. Novellen, herausgeg. von V. L. Neue verbesserte Aufl.) 34 GRÉTY, André Ernest Modeste (1741—1843) kiváló francia operaszerző. Műve: Raoul Barbe Bleue, 1789. — OSZK. Színháztörténeti gyűjteményében több példánya található. Nyomtatott szöveg. Raoul der Blaubart, Eine heroische Oper in drei Aufzügen von Dr. Schmieder. Die Musik ist von Herrn Gretry... , Wien 1804. Ezenkívül még két kézírásos súgókönyv található, amelyek közül az egyikben Temesvár 1826. január 30-as bejegyzés van. (Száma: i M. 573/2) — Magyar színlap is található. „Kául a' kékszakállú Hertzeg, Hősi Dali-Játék 3. fel. Musikáját írta Grétry, Ford. Ts. Deáky Sámuel úr Erdélyben. „A Nemzeti Énekes Színjátszó Társaság" 1829. Jún. 11. adta Kassán. — A személyek azonosak mint a német szövegben. A darab többször szerepelt a magyar és német műsorok­ban. BAYER JÓZSEF: A Nemzeti játékszín története 1887. II. 466. és 468. 1.) — KADAR JOLÄN id. mű 211. 1. 7* 99

Next

/
Thumbnails
Contents