Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

VAYERNÉ, ZIBOLEN ÁGNES: Lotz Károly illusztrációi a „János vitéz”-hez

ségüket és hangulati tartalmukat vesztették el, a másolat-készítő mester elismerésre méltó technikai tudásának és gondos munkájának ellenére is. A néhány szépiával festett és az egyetlen hártyára rajzolt, rajzmodorában teljesen különálló illusztráció kivételével, Lötz valamennyit vékony tollal rajzolta, rézkarc hatására törekedve, feltehetően Marastoni munkájának megkönnyítésére. Ezek közül a „Jancsi és a gazda" és „Jancsi a zsivány tanyán" című jelenetek hangulatukban még a szépiás lapokhoz kapcsolódnak, de már kevesebb bennük a közvetlenség, merevebbek és egyben ridegebbek is. A legutóbbinak hősies szereplői már az illusztráció második csoportjához vezetnek át. Ez a második csoport már nem él együtt a „János vitéz" mesevilágával. A hűvösebb rajzmodor, a nagyigényű figurák, a klasszicizáló ruházat, a súlyos és zsúfolt kompozíciók Lötz Károly történeti freskóinak közeli rokonai. Önmagukban kis méretük ellenére is monumentálisak, s bár tartalmilag hívek, összhatásukban mégis idegenek Petőfi költészetétől. Lötz Károlynak „János vitéz"-hez készült illusztrációi erényeikkel és hibáikkal együtt az első méltó és elismerésre késztető kísérletet jelentik Petőfi halhatatlan művének művészi megjelenítésére.