Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

MIKLÓS RÓBERT: Arany János és Arany László kiadatlan levelei

ARANY JÁNOS ÉS ARANY LÁSZLÓ KIADATLAN LEVELEI MIKLÓS RÓBERT Azok az eddig ismeretlen Arany János és Arany László levelek, amelyek 1965-ben az egykor nagyszalontai illetőségű Balogh-család utódainak tulajdonából kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába, újabb adatokat tartalmaznak Aranyék rokoni és baráti kapcsolatairól. Az itt közölt három levél címzettje Balogh Elek, szalontai orvos, házassága révén volt Aranyékkai rokonságban. A korán elhunyt Ercsey Vilmát vette feleségül 1871 táján. A két család közötti kapcsolat azonban nem vele, hanem már édesapjával, az ugyancsak orvos, Balogh Jánossal kezdődhetett. Az anyakönyvi bejegyzések és a családi hagyomány alapján Balogh Jánosról a következőket állapíthatjuk meg: Szalontán született 1813-ban, tehát kortársa Arany Jánosnak. 1837-ben kötött házasságot a szalontai születésű Nagy Katalinnal. Amolyan derék, még egyetemi végzettséggel nem rendelkező orvos volt, aki mint a város egyik szenátora tevékenyen kivette a részét a helyi közéletből is. Szerette a népi rigmusokat és azokkal környezetét is elszórakoztatta. Humoráért, jókedvéért mindenki szerette. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ő az a Balogh szenátor, aki 1847 júniusában, Petőfi szalontai látogatásakor, éppen kedves humorával a költő bizalmát is elnyerte.

1 Ma élő utódai azt is tudják róla, hogy lelkes híve volt a reformmozgalmaknak, majd a szabadságharcnak, a rettenet hónapjaiban pedig önfeláldozóan segítette a bajba jutottakat. Voinovich Géza elég szűkszavúan említ egy „jókedvű Balogh szenátor"-t, aki 1848 novemberében a szalontai nemzetőrökkel Arad alá vonul;

2 valószínű, hogy ebben az esetben is Balogh doktorról van szó. Balogh János fia, a levelek címzettje, Balogh Elek ugyancsak Szalontán született 1845-ben, így tehát kortársa volt Arany Lászlónak, s mint azt a III. sz. levélből kiérezzük, gyermekkori játszótársa is. 1867-ben a pesti egyetemen szerezte orvosi diplomáját, s mint már említettük, első felesége Ércsey Vilma volt, Aranyné egyik unokatestvére. Az ő házasságukból született gyermeknek lett aztán 1872-ben Arany László a keresztapja. Ercsey Vilma azon• Vö.: GYÖNGYÖS Y LÁSZLÓ : A. J. élete és munkái. Bp., 1901. 138—139. 1. 2 Vö.: VOINOVICH GÉZA : A. J. életrajza. Bp., 1929. I. k. 225. I.