Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
ILLÉS ILONA: A pozsonyi „írók Kiadóvállalata"
A kapacitását csökkenteni kényszerült Angermayer nyomdával Barta szerződést kötött. A szerződés főbb pontjai voltak: 1. A nyomda biztosítja az előleget a munka megkezdéséhez. 2. A nyomda biztosítja a szükséges papírt a kiadandó kötetekhez. 3. Barta Lajos folyamatosan gondoskodik a kéziratokról. 4. Barta Lajos végzi el vagy végezteti el a terjesztés munkáját. 5. A nyomda az eladott példányok árából kapja meg az indulásnál hitelezett kölcsönösszeget. Ilyen előzmények után kezdte meg működését Barta Lajos könyvkiadó vállalata 1928 elején. Barta levélpapirost nyomatott a kiadó emblémájával: (IKVA) írók Könyvkiadó Vállalata. — Bratislava—Pozsony. III. Kórház utca 18. Angermayer Károly könyvnyomdája. A művek kiadásánál főként két dolgot kellett szem előtt tartania. Az egyik az volt, hogy minél nagyobb számban adjon ki szocialista műveket, minél több ilyen jellegű művel gazdagítsa a szlovenszkói magyar irodalmat, másrészt, mivel az eladott példányokból kellett fedeznie a nyomdaköltségeket, olyan könyveket kellett kiadnia, amelyek kelendősége valamelyest biztosított volt. így ügyelnie kellett elsősorban a művek tartalmára, de emellett a művek megjelenési formájára is. A gondosan, jól megválasztott tipográfia mellett a címlapok is művészi munkával készültek. Ismert festőkkel, grafikusokkal terveztette ezeket a címlapokat. A tervezőket, Reichental Ferencet és Prohászka Istvánt Szlovenszkón kívül Magyarországon és külföldön is jól ismerték. Barta Pozsonyban került baráti kapcsolatba a kommunista Reichental Ferenccel, aki az első IKVA könyvek címlapjait tervezte. A tehetséges festő Oroszországban mint fogoly tanulta a festészetet a híres Vaszilij Belajevnél a pétervári akadémián. Tanulmányai elvégzése után Irkutszkbakerült, s az ottani Művészeti Főiskola tanára lett. Itt rendezte meg első gyűjteményes kiállítását. 1921-ben hazajött, de itthon nem tudott meggyökeresedni, öt hónap után már Berlinben folytatja munkásságát. Berlin után Szlovenszkón telepszik meg, s rendezi ismét kiállításait. Barta Lajossal itt ismerkedik meg s vállalja el az IKVA könyvek címlapjainak tervezését. Az ötödik IKVA-kötet címlapját Prohászka István készíti el. Vele is Szlovákiában ismerkedett meg s került barátságba Barta Lajos. Prohászka István szocialista festő, aki a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte tanulmányait. Pozsonyban állítja ki először képeit 1928-ban. A szegénység őszinte megszólaltatója, képei ma is kordokumentumok. 8 ő tervezi Mihályi Ödön: „Galambot várok" című verseskötetének címlapját. Természetesen ő is, mint korábban Reichental az előző négy IKVA-könyvet, hitelben tervezte, abban a reményben, hogy a könyvek eladása után térül majd meg a beléje fektetett munka értéke. Egymás után rövid idő alatt négy könyv hagyja el a nyomdát. A köteteket Barta sorozatcímmel jelölte meg: Uj magyar regények. Tehát ebből is látszik, hogy elsősorban regények kiadását tervezte. Csak később, amikor már nem tud annyi regénykéziratot szerezni, hogy a kiadás folyamatos lehessen, ad ki verseskötetet is. 8 BARTA LAJOS : Prohászka István a szociális festő. Forum 1934. 141—142. 1.
