Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
PÓR ANNA: Vörösmarty Csongor és Tündéjének egyik színpadi előfutárja
válását. A széphistória az idők folyamán sok más mesetípussal keveredett és ma a szájhagyomány egész Árgirus mesekört őriz számtalan változattal. Közülük jónéhány a színdarab keletkezésének idején is már ismeretes lehetett. Ugyanakkor Balog István is a színszerűség és változatosság kedvéért sokféle más meseelemmel ötvözte az eredeti históriát. Nehéz megállapítani, hogy az említett meseváltozatokból vette-e át az új elemeket, vagy pedig gyakorlott népi mesemondó módjára színezte ő is újabb mesemotívumokkal az eredeti történetet. Akárhogy is van, Balog népmesei ötvözetének motívumai fellelhetők a ma ismert Árgirus típusú mesék egyik-másik változtában is. íme néhány példa. A címben feltüntetett hétfejű sárkány, amellyel a hősnek meg kell vívnia, a nemzetközi mesekincs közismert motívuma. Balognál a tündérleányt a sárkányhoz kényszerítik feleségül és az csak rövid időre szökhet el a Fekete várból, mindig vissza kell térnie gyűlölt férjéhez, míg valaki le nem vágja a sárkány hét fejét és ezzel meg nem szabadítja Tündér Ilonát. — Az Árgirus mesékben általában nem szerepel hétfejű sárkány. Egy Tündér Ilona című mese viszont arról szól, hogy nagy jegenyefa tetején tündérkert van, ahova hattyú lányok járnak fürödni a tóba. Á mese folyamán a sárkány elrabolja Tündér Ilonát, a fiatal kondás legyőzi a sárkányt és megszabadítja a tündérleányt. 12 — Ez a mese egyébként másik mesetípushoz tartozik ugyan, de feltűnő az egyezés, hogy itt is a sárkány rabja Tündér Ilona, a hattyúleány. Az Árgirus mese-típus jellemzője az, hogy a tündérországbeli feleség vagy menyasszony eltűnik és a férj, vagy szerető sok bolyongás és küzdelem után szabadítja ki valamilyen titokzatos rabságból 13 . Ebben a típusban is találunk Balog színművével érintkező változatokat. Az egyik például arról szól, hogy a szegény fiú ellopja a tóban fürdő hattyúleány ruháját, a leány így nem tud visszaváltozni hattyúvá és a fiú feleségül veszi. A feleség később ismét elrepül, elrejtett hattyúruhájával. A fiú keresésére indul és a civódó ördögfiakkal való találkozás után az aranypalotában rátalál a többi hattyúleánnyal együtt a veres ördög fogságában. A lányok nem akartak feleségül menni a veres ördöghöz és ezért az arra átkozta őket, hogy mindenhonnan vissza vágyódjanak az ő arany várába. Ha valaki egy vágással tőből lemetszi az ördög fejét, akkor megszabadulnak. 14 A színjátékban is szerepel a szörnyeteg férj, aki mindig visszatérésre kényszeríti boldogtalan tündérleány feleségét, de a veres ördög feje helyett itt a sárkány hét fejét kell lemetszenie a hősnek. Egy másik mesében a királyfit állatok segítik az útján és ő a sánta farkason lovagolva jut el a tündérszép Ilonához. 15 Balog Istvánnál a királyfi társát Filax libapásztort, a medve veszi a hátára és viszi a tündér nyomába. Az egyik meseváltozatban a feleségét kereső hős segítő útitársa egy ködmönös ember, aki útközben egyre növekszik és végül óriássá változik. 16 — A színdarabban is hol törpévé zsugorodó, hol óriássá növekvő köpenyes alak kalauzolja Filax libapásztort Tündérország felé. Ez a néhány példa is érzékelteti, hogy Balog István szíiiművének meseanyaga nem áll távol a szájhagyományban élő Árgirus-história folklorizálódott változataitól. Balog István valószínűleg ismerhette a mese egyik-másik módosult formáját is, de az is lehetséges, hogy ő is egyszerűen a népmese gondolkodásmódjában kombinálta a közismert meselemeket, akár az igazi falusi mesemondó. ia BBRZB NAGY JÁNOS : Heves megyei gyűjtés 35. 13 Néprajzi Múzeum Nőpmese-típuskataszter. Árgirus 400, A hattyúlányok 400 I* Ezen az úton mondok köszönetet Kovács Ágnesnek, a népmese kataszter megismerésében nyújtott segítségéért. 14 Néprajzi Múzeum Népmese kataszter 400* (158) ARANY LÁSZLÓ : Magyar Népmesegyűjtemény. Bp. 1911.105.1. Jankó és a három elátkozott királykisasszony. 15 Uo. Árgirus (Ei) Tündér Ilona és Árgyilus. M. N. Gy. XIII. 9 115. sz. » Uo. (Eio) A hattyúlányok. 404* +463* +400. M. N. Gy. IX. p. 249. „Gyöngyharmat János" 33. sz. Berze Nagy János. Eger (Heves m.) 1904.
