Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

PÓR ANNA: Vörösmarty Csongor és Tündéjének egyik színpadi előfutárja

VÖRÖSMARTY CSONGOR ÉS TÜNDÉJÉNEK EGYIK SZÍNPADI ELŐFUTÁRJA PÓR ANNA Az irodalomtörténészek több nemzedékét foglalkoztatta már eddig Vörösmarty Csongor és Tündéjében megmutatkozó eszmei áramlatok és drámairodalmi hatások eredetének kutatása. A kiindulást közismerten Gergei Albertnek, a XVI. században keletkezett olasz eredetű széphistóriája adta. Ebből a magból nőtt ki a kora teljes világképét, Shakespeare, Goethe, Calderon, Wieland és a bécsi külvárosi népszínpad eszmei és műfaji hatásait magában egyesítő drámai költemény, a Csongor és Tünde. Ennyi nemzetközi remekmű nyomainak elemzése mellett érthető módon elkerülte eddig a figyelmet egy nyomtatásra nem érdemesített szerény kis tündérbohózat, Balog István Az aranyhajú Tündér Ilona című színművének,

1 esetleges hatása. Ez az Argirus história egyik első magyar színpadi feldolgozása, amelyet a Csongor és Tünde keletkezésének idejében játszottak. Ugy gondolom, talán érdemes az eddigieknél behatóbban szemügyre venni ezt a színművet. Már önmagában is megérdemli a vele való foglalkozást, mert a maga kezdetlegességében is a korabeli magyar vígjátéktermésnek, a korai népszínműveknek egyik legegészségesebb hajtása, de figyelmet érdemel azért is, mert a Gergei-féle széphistóriától való eltérései helyenként bizonyos rokonságot mutatnak azokkal, amelyekben a Csongor és Tünde is eltér a közös forrástól. Minthogy Balog István színműve keletkezett korábban : 1827-ben, a Csongor és Tündét pedig 1829—30-ban írta Vörösmarty, fennáU az ösztönző hatás lehetősége. A közös forrás alapján született két színmű összevetése és sorsuk nyomonkövetése, mindenesetre érdekes adalék a reformkor irodalmi és színházi állapotainak megismeréséhez, valamint a színpadi népiesség kialakulásának elemzéséhez. I Vörösmarty Csongor és Tündéjének és Balog István Az aranyhajú Tündér Ilona című színművének keletkezését mindössze kéc-három esztendő választja el egymástól, a két mű egyazon társadalom két gyökeresen különböző szellemi rétegébe nyújt bepillantást. 1 Teljes címe: Az aranyhajú tündér Ilona vagy a Hétfejű Sárkány. Tüneményes, víg énekes játék 3 felvonásban egészen más formába öntve, mint az eddig kijött ilyen című játékdarabok. írta Balog István Szombathelyen 1827 esztendőben májusban. — Muzsikáját készítette Csigó Lajos úr, a Dunántúli Színjátszó Társaság musika Igazgatója, (alatta cenzúra jelzés): Előadható Rozsnyón ... 12 1834 ... — OSZK. Színháztörténeti gyűjtemény 20. sz. Ü 81