Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Petrich András irodalmi vonatkozású rajzairól

A SÜMEGI VÁR OMLADÉKA ÉS A KISEALUDY-HÂZ (AKVARELL) beültetett kertecske útjain két apró alakot látunk. A nő, aki magas, kasos kalapban, szép empire ruhában, könyvet olvasva sétál: Szegedy Róza. Gyenge egészsége Petrich és Kisfaludy levélváltásának gyakori témája — itt is meleg kendő védi a hátát. Kisfaludy Sándor a kép jobb sarkában pipázva áh, két magas, fiatal jegenye közt felesége felé fordulva, csizmában, csizmába futó szűk nadrágban, frakkszerű kabátban. A jobb oldali jegenye tövében ott van a költő kürtös kalapja is. Bal kezét csípőre teszi, jobbjában a korábbi képről más ismert hosszúszárú pipáját tartja. A kis profilportrén jellegzetesen kopasz fejtetejét s oldalt dús haját is jól ki lehet venni. A kép bal sarkában ott van a Petrich-művekről ismert szignatúra. Litografált mása díszítette annak idején Döbrentei Gábor 1829-ben kiadott A kis Gyula könyve című mesekönyvét. Ez egyben a rajzocska készülésének ante quemjét is megadja. E könyvecskében még egy másik kis litográfia is van, ami Petrich András eredeti rajza alapján készült: egy kis füredi tájkép. Eredetije nemrégiben került a Magyar Nemzeti Galéria kincsei közé.

16 Petrich András — mint levelei tanúsítják — lankadatlan kedvvel rajzolta és festette kis képeit Magyarország szép tájairól. Albumokba gyűjtött műveinek

17 nagy része a mai napig sem került elő rejtekéből; azonban így is jóval több tájképe és városképe maradt fenn annál, mint amennyit Salamon Henrik oeuvre-katalógusa nyilvántartott. Itt csupán Balaton-környéki tájképeinek felsorolására térünk ki, mert ezek Kisfaludy Sándor baráti vendégszeretetében töltött kellemes napok alatt 16 Balatonfüred, 1821. akv. papír, 106 x 165 mm, jelz.: A. P. Az Orsz. Szépműv. Múzeum Grafikai Osztálya „Űj szerzemények" c. kiállításának katalógusa 53. sz. (Bp. 1951.) 17 Miss PARDOE : The City of the Magyar. London, 1840. A Magyarországon járt írónő beszámol arról, hogy Petrich Andrásnál jártakor képeinek gazdag gyűjteményét látta több mappában s csak az egyikben 460 képecskét számolt meg. Salamon Henrik ezt egyezteti FRANZ SCHAMS (Vollständige Beschreibung der Kőnigl. freyen Stadt Ofen in Ungern. Ofen, 1822.) adataival — szerinte ez lehetett az a képanyag, amit Petrich kőnyomatosan, gazdag szövegmagyarázattal ki akart adni.