Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

JENÉI FERENC: A szerelmes Zrínyi

NÁDASDY FERENC csak a Széchy említette néven „Tersaczki uram"-nak mondja. Klaniczay Tibor is csak általánosságban, mint „Frangepán"-t említi. Pedig személye közelebbről is meghatározható. Ez a „Frangepán" Frangepán György volt, a család tersattoi ágából, melynek székhelye Tersacz vára volt. Ezért használja Széchy az ekkor úgy látszik inkább használatban volt Tersaczki nevet. Frangepán György Frangepán Farkas határőr vidéki főgenerális fia és Zrínyi Péter sógora volt. Katalinnal, a későbbi Zrínyi Petemével apjának második, Inchofer Orsolyával kötött házasságából született.

10 Rattkay György, aki Zrínyi Miklóst és Frangepán Györgyöt elkísérte a svédek elleni háborúba, jól ismerte, baráti viszonyban volt vele. ő írja róla: „Georgius vero musicorum instrumentorum peritia (quod nobilem juventutem et oblectat et ornat) artium pictoriae sculptoriaque . . .excellit."

11 Rattkay szavaiból megértjük azt, amit Zrínyi a Fantasia poeticában Viola ajkára ad: „Szeretem Licaont s az ü musikáját". Ez világos utalás a muzsikában jártas Frangepán Györgyre. A Fantasia poetica közvetlenül megfogható, meglehetősen csekély élményanyagából azt is kihámozhatjuk, hogy Frangepán György féltékeny, durva „goromba, mint a kü" ember volt. (Nyilván ezért is adta neki Zrínyi a kegyetlen mitológiai alak: Likaonnevét!) Eusebia 10 LOPAglC, RADOSLAV: Spomenici Trzackih Frankopana. Starine XXV. 1892. 201—332.1. 11 RATTKAY, GEORGIUS: Memoria Regum et Banorum Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae. Becs, 1772.