Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

BASCH LÓRÁNT: Egy Babits-vers keletkezéséről. A „Petőfi koszorúi"

A BESZÉD EGYIK PASSZUSÁNAK FOGALMAZVÁNY-TÖREDÉKE (O. SZ. K. BABITS-ARCHÍVUM) látható, amit nyilván a műsor szempontjából túlméretezett beszéd megrövidítése tett szükségessé, de nem egy esetben a fogalmazvány gondolatmenetének megváltoztatása, vagy a későbbi keletű versre való tekintet kívánt meg. A törölt passzusok zöme a Petőfi és Arany esszéből helyenként szó szerinti fogalmazásban átvett fejtegetés. Ha a centenáris beszéd nem is volt publikálásra szánva — ami megfogalmazásán helyenként nyomot hagyott — mégis közlendőnek tartottam, mint a Petőfi koszorúi előzményét és érlelődési stádiumának dokumentumát, de azért is, mert a fiatalkori, később az írás és Olvasásban átdolgozott esszéből (Petőfi és Arany) jól ismert Petőfi-képet új színekkel gazdagítja, új gondolatokkal elmélyíti és az Arany-párhuzam nemegyszer félreértett (sőt a Nyugat korszak memoár-íróját annak idején meghökkentő

7 és neki még ma is csak szójátékot jelentő) megállapításait, írójának valódi szemlélete és szándéka tekintetében kifejti és tisztázza. Épp ezért a két lehetőség: az eredeti fogalmazvány teljes szövegének és az ünnepélyen elhangzott, összevont szövegnek közlése közül az előbbit kellett választanom. A főszöveg az előadás végleges szövegét adja; az előadásból kihagyott részeket jegyzetben közlöm. Csábító volna a költemény kialakulásának előzményeit magába foglaló dokumentumok tartalmi elemzésével nyomon követni és a költőnek különböző korszakai7 SCHÖPFLIN viszont a fogarasi tanár-költő „Két kritikájáról" írott bírálatában (Nyugat 1911. I. 888.1.) éppen ezt a párhuzamot „nagyon találónak ós a valóságnak megfelelően kifejtett"-nek mondotta, s „alig bírta elképzelni, hogy valaki ne így találja".