Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

rokonai révén jut el a nemesi társaságokba. Igaz, hogy ez idő tájt nagybátyja Nógrád alispánja, de Majthényi Annát nem lehet megtéveszteni, Fráter József szénája cséhtelki birtokán ugyancsak csehül áll, tönkrement, eladósodott és ennek a híre még Biharból is könnyen eljut Sztregovára. Madách Imre anyjának tehát reálisabb kifogásai is voltak a kacérságnál. Minden valószínűség szerint sokkal inkább kifogásolhatta jövendő menyének semmi esetre sem a kor színvonalán álló műveltségét és apjának enyhén szólva ingatag vagyoni helyzetét, mint a még leánygyermek önfeledt vidámságát. A Madách-biográfia eddigi kutatóinak általában az a véleményük, hogy a költő házassága rossz csillagzat alatt született, és ezért igen hajlamosak arra, hogy Fráter Erzsikében — már a házasság első évében is—, a Tragédia Éváját, pontosabban Kepler csalfa Borbáláját lássák. Balogh Károly, aki különben is csak a Madách-család szemszögéből tudja Erzsikét megítélni, oly mértékben elmarasztalja, hogy jellemzésére csak ilyen szavakat használ : hiú, társaságba kívánkozó (!), léha gondolkodású, szűk látókörű, aki még csak nem is szerelmes Imrébe. Balogh ki is mondja végső ítéletét: ,,ennek a házasságnak sorsa valóban előre meg van pecsételve."

13 Ugy érezzük, ez a súlyos ítélet csak a későbbi események visszavetítésének torzító tükrében születhetett meg. Madáchék házassága boldog, kiegyensúlyozott házasságnak indult, s ha már áldozatról beszélünk, azt kell mondanunk, Fráter Erzsébetnek kellett ebből a nagyobb részt vállalnia. Madách Imre kora gyermeksége óta a legkülönfélébb betegségekkel bajlódott. A 40-es évek közepe táján, tehát már házassága előtt, arra sem volt rest, hogy a Nyitra megyei Rudnón felkeresse a csodadoktor hírében álló Madna plébánost. A csodadoktor maga készítette porai-főztjei, a „Pulveres Privigyenses", mit sem használtak Madáchnak, köszvénye, torok- és mellbántal mai csak úgy megkínozták, mint addig, és házassága alatt sem állt helyre egészsége. Időnként 3—4 hetes hideglelés gyötri. Különös módon erről mindenki megfeledkezett, amikor Fráter Erzsikét kellett megítélni, akitől tán mégsem vehetjük rossz néven, hogy a maga tizennyolc esztendejével néha társaságba is vágyott, amikor jobbadán a betegápoló szerepét kellett vállalnia. A fiatal párnak nem sok gondot okozott a csesztvei gazdaság. Mint már említettük, Sztregován Majthényi Anna és Bory István gazdálkodott, Csesztvén pedig a derék Matolcsy György, aki feltételezhetően a háziorvos tisztét is betöltette. Madách fiatal feleségével ki-kijárt a gazdasághoz tartozó pusztákra — különösen a szépfekvésű miklósvölgyi pusztát kedvelte —, a falut környező dombokra, amelyek közül az egyiket „messzelátónak" nevezte el, minthogy onnan nemcsak az Ipoly völgy szelíd vidékére, hanem a Selmecbánya felett emelkedő Szitnyára is elláthatott. Vendégjárásban sem lehetett hiány a csesztvei kúrián. A szomszédos községekben, Szűgyön és Mohorán a Sréterek, Madách korán elhunyt principálisának családja, a Péchyek, a Plachyak, a Beniczkyek laktak. Pulszky Ferenc, a megyegyúlések híres ellenzéki szónoka is gyakran megfordult Csesztvén. Madách egyik tréfás verses levelében elmésen ki is gúnyolja archeológia iránti szenvedélyét, mondván: Hej, ha hallom őtet új francia stílben A kripták óságát kidicsérni szépen: Ugy látszik, mint hogyha a zárdai éltet Papolná egy szép hölgy, ki csókokra termett. Ez a tréfás episztola azt is sejteti, hogy Madách nemcsak Szontághnak, hanemPulszkynak is megmutatja verseit: 13 BALOGH i. m. 52. 1.