Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

székhelyhez, mint Sztregova, jó futó lovakkal alig több egy fél óránál. Madáchék tehát már 1844-ben elhatározták, hogy Imre Csesztvére költözik. Erről különben egy 1844 december 16-án kelt levélben maga Madách is tájékoztatta barátját, Szontágh Pált.

10 A kézfogóra ezek után 1845 február végén, a Bihar megyei Cséhteleken, Fráter József házában került sor. Az esküvőt Madách Imre újabb betegeskedései miatt csak 1845. július 20-án tarthatták meg a Nógrád megyei Csecsén, Erzsike nagybátyja, Fráter Pál kúriájában, innen még aznap Csesztvére utaztak. Van még egy adatunk, amely a Csesztvére való költözést más szempontból is indokolttá teszi. A Madáchok, — talán éppen Imre kivételével —, kitűnő gazdák voltak, és ez abban is megmutatkozott, hogy gazdatisztjeik is talpig tisztességes, becsületes emberekből kerültek ki. Sztregován Majthényi Anna mellett csak az öreg Bory Istvánnak lehetett szava gazdasági kérdésekben. Nem is tekintették alkalmazottnak. (Amikor 1852-ben Madáchot bebörtönözik, Bory is vele megy, ő Imre legfőbb támasza a pesti internálás hónapjaiban.) Ilyen Bory Istvánt tartott Madáchné Csesztvén is, Matolcsy György személyében, aki nemcsak a birtok gondos, lelkiismeretes kezelője, nemcsak gazdatiszt, hanem amolyan orvosféle is, hisz orvosi tanulmányokat folytatott, csak szigorlatait nem szerezvén meg, mint gazdatiszt állt Madáchék szolgálatába, előbb a csalomjai birtokrészen, aztán Csesztvén. 1845 februárjában ő kíséri Imiét Biharba leánykérni, ő marad mindvégig Imre legbizalmasabb barátja, s úgy gazdálkodik az ötszáz holdon, ahogy éppen kedve tartja. Csak akkor válik meg a családtól, amikor 1854-ben Károly költözik Csesztvére, aki viszont maga veszi kezébe gazdasága gyeplőjét. Feltételezhető, hogy annyiféle orvosi kezelés és különböző fürdők hasztalan látogatása után Majthényi Anna arra is gondolhatott, hogy Csesztvén, Matolcsy György mellett fia állandó orvosi felügyeletben részesülhet. Mindez természetesen nem módosítja azt a képet, amelyet eddig a Majthényi Anna és Fráter Erzsike közötti ellentétről magunknak alkothattunk. Az öt élő gyermekével korán özvegységre jutott nagyasszony kezdettől fogva nem jó szemmel nézte fia házasssági tervét. De ennek okát nem csupán azokban a mendemondákban kell keresnünk, amelyeket Erzsikéről megyeszerte terjesztettek, s amelyek végső konklúzióját — állítólag Majthényi Anna füle hallatára — Szontágh Pál imígyen fogalmazta meg: ,, . . . ilyenféle lányoknak udvarol az ember, de nem veszi őket feleségül".

11 Ha ez lett volna az anya ellenszenvének oka, úgy ismerve szigorú, puritán életfelfogását, minden bizonnyal meg is akadályozta volna a házasságot. Majthényi Anna ellenszenvének egészen más okai vannak. Nagymultú család sarja, aki nemcsak övéi dolgát tartja szigorú rendben, hanem Bory István segítségével hatalmas vagyonát is. Nógrád, Szabolcs, Hont és Pest megyében tartják számon birtokait, rokoni kötelék fűzi a Marczibányiakhoz, a Beleznayakhoz, a Grassalkovichokhoz. Nem valószínű, hogy Fráter Erzsikében csak a kacér kislányt kifogásolta volna. Erzsike akkor, amikor feltűnt a nógrádi nemesi társaságban, tizenhét esztendős volt mindössze. Szerette a társaságot, a jókedvet, udvaroltatott magának, mint minden e korban levő leány. Palágyi azonban ott téved, amikor azt állítja róla, hogy ,,a kor színvonalán álló lányos műveltséggel bírt".

12 Erre Erzsikének sem módja, sem lehetősége nem volt. Korán árvaságra jutott, rokonai nevelték, amikor nagylánnyá serdült ugyancsak 10 Madách Imre összes levelei. Sajtó alá rendezte STAVD GÉZA- Bp. 1942. 70. sz. levél. 11 BALOGH i. m. 47. 1. 12 PALÁGYI i. m. 154. 1. A KÉZIRAT MÁSODIK LAPJA MADÁCH IMRE VERSÉVEL (P. I. M. V. an. 1914.)