Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

SZEKERES LÁSZLÓ: A hírlapíró Jókai pályája küszöbén

lében a következőket írja édesanyjának: „Épen, hogy e sorokat írom jő hozzám Baráth Józsi s felszólít a szerkesztőség nevében, hogy vállaljam el az újdonságírást a Jelenkornál. Ha 30—35 pengőt fizetnek érte, elvállalom, különben nem, mert így is elég a dolgom." 1847. január 7-én jelenik meg egy hír-láncolat a Jelenkor Budapesti Naplójában, melyben — többek között — „Az előttünk szólamlott becses újdondász ur... helyettünk bemutatá az alázatos újévet"

12 kitétel azt bizonyítja, hogy új hírlapíró vette át az újdonság-rovat vezetését. Ugyancsak itt szerepel az is, hogy most csapott fel újságírónak az új rovatvezető. Jókai 1847. január 5-i, édesanyjának küldött levele nyilvánvalóvá teszi, hogy ő a Jelenkor újdondásza: „A Jelenkort új szerkesztőség vette át, köztük Széchenyi, báró Kemény, Kovács Lajos stb. Én felszólítattam naplóvivőnck, mit elvállalni elég okokat látván elsőbb csak rövid időre szerződtem." Január 29-én a Károly bátyjához írt levélből is az derül ki, hogy Jókai írja a Budapesti Napló közleményeit: „A Jelenkort ezentúl pontosan fogják küldeni nevedre; a szerkesztők szavai szerint: maga Széchenyi is megvan elégedve naplóimmal." Az egykorú sajtóanyagban is több utalást találtam, mely azt bizonyítja, hogy ebben az időben Jókai vezeti a Jelenkor újdonságrovatát. A Pesti Divatlap egyik aláíratlan közleményében — valószínűleg a szerkesztő Vahot Imre — írja a következőket: „A Jelenkor Budapesti Naplóját újévtől fogva jeles novellaírónk Jókai Mór kezeli."

13 A Budapesti Híradó február elején a Irodalom és Tudomány c. rovatában a Hétköznapok c. regény megrovása után a következőket írja Jókairól: „Ezen ifjú ember újdonságírásra és kritikára vetette magát."

14 Pákh Albert a Pesti Hírlapban említi, hogy a „Jelenkorban működő újságíró coUegánk J. M."

15 E kézjegy nyilvánvalóan Jókait rejti. 1847. június 6-án búcsút vesz Jókai a Jelenkor olvasóitól, bár a Budapesti Napló megszűnéséig (1848) azzal a kézjellel lát napvilágot, mint a Jókai által írt közlemények többsége. (Tévesen állítja tehát Szinnyei József és Gulyás Pál is, hogy a rovat alatt álló [©) rejtjel Jókait fedi.) Kétségtelenné teszi Jókai távozását Helmeczy Mihálynak, a Jelenkor szerkesztőjének június 6-i nyilatkozata is, mely szerint a derék naplóíró Jókainak „lapunkbani öt hónapon áttett erélyes és ügyes közremunkálásáért" köszönetet szavaz.

16 A Budapesti Napló következő írásait egy másik naplóíró így kezdi: „Elődünk búcsúvétele után rajtunk a sor magunkat t. olvasóinknál bemutatni."

17 A Honderű Heti Szemle rovata is azt bizonyítja, hogy a Jelenkor újdondásza megváltozott, mert júniusban már a „Jelenkor új napiászának" a működését boncolgatja.

18 A későbbiek során semmi olyan adatot nem találtam, amely arra mutatna, hogy Jókai az Életképek szerkesztése közben ismét felcsapott volna a Jelenkorhoz újdondásznak. Nem kétséges tehát, hogy írónk öt és nem három ill. 14 hónapot töltött a Jelenkornál. Noha nem kívánunk részletesen foglalkozni azzal, hogy milyen munkákat írt Jókai az Életképekbe, röviden megemlítjük, hogy írónk 1847. július 1-én hivatalosan is átvette a divatlap szerkesztését. A június 5-én megjelent bemutatkozó szerkesztői cikkében foglaltak kétségtelenné teszik, hogy a Jelenkortól megválva komolyan készül az új, bonyolultabb feladatokra.

19 1847. május 7-én írja az édesanyjának „Jövő félévtől ki vagyok nevezve az Életképek szerkesztőjéül." Május 23-án arról számol be ugyancsak az anyjához 12 Jelenkor 1847. 2. sz. 11. 1. 18 Budapesti Szemle. Pesti Divatlap 1847. jan. 22. 3. sz. 92. 1. 11 Budapesti Hiradó 1847. febr. 5. 537. sz. 82. 1. 15 Pesti Hírlap 1847. máj. 154. 880. sz. 313. 1. 16 Jelenkor 1847. 45. sz. 265. 1. " Uo. 1847. jún. 10. 46. sz. 272. 1. 18 Honderű 1847. Nyárelő (június) 22. 25. sz. 502. 1. 19 Életképek 1847. 23. sz. 747—748. 1.