Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai
Kölcsey kedvelt Bayle-je, a másik Holbach. Ez l sö Jegyző Diárium legnagyobb értéke nézetünk szerint a Système de la nature részletes (bár sokhelyütt összevont) fordításában van. — Kölcsey egyéb jegyzőkönyveinek filozófiai tartalmával érintkező fontos cikke az Anaxagorasról szóló (124b—128a, 142b—145b). A kötet elején álló cikkek : Antonius Marcus Andronicus Tyrannion, a Pauliciánusokról, Origenes stb. A kötet a következő cikkekkel fejeződik be : ... Paraclet Rinnuccini Ottavio Theatre de Volter Tom II. a Paris 1801 Sur la Tragédie. A jegyzetkészítő nemcsak kiírta a cikkeket, hanem értelmezte is azokat, sőt utal vagy hivatkozik a kötet más helyein található cikkekre is — a heterogén összetételű, fárasztó, régies erudíciónak e nyersanyagában tehát már kezd érvényesülni valamiféle, szorosabb összefüggéseket kutató rendező elv. 2. Második Jegyző Könyv. Jegyzetek a Görög Philosophia históriájára. 1 80 9., 1 8 1 0., 1 8 1 1. — Quart alakú, keménypapírtáblákba kötött, 236 lapra terjedő kézirat, Kölcsey sajátkezű írásában (kivéve három széljegyzetet). Fenti cím a szöveg előtti címlapon áll, szintén Kölcsey saját kezével. Kölcsey e jegyzeteit is eredetileg egyes, különálló ívekre írta le s csak utólag köttette egybe őket. Erre vall a széljegyzetsorok szélső betűinek levágása, az 1813-i Sulzer-kivonat egybekötése a görög filozófiatörténettel s néhány tartalmi érv. Az írás egyenletessége és folyamatossága, az elenyésző számú törlés, a széljegyzetek kiszámított elhelyezése valószínűvé teszik, hogy kéziratunk másolat egy korábbi jegyzetszövegről (ennek dátumait őrizte volna meg híven a lapszéleken), oly másolat és tisztázat, mely egyben rendezése volt korábban már teljesen kialakult, de még némi átcsoportosításra szoruló szövegeknek. A pontos datálás csak a 45. lapon kezdődik (Az Italica sectáról. d. 21. Mártii, 1809. Debreczenben), a görög filozófiatörténeti jegyzetek utolsó dátuma d. Juni. 1809, a 219. lapon. Bonyodalmas összefüggését a többi — meglevő vagy elveszett — ..jegyzőkönyv"ekkel és ,,diárium"-okkal csak jelezni kívánjuk. Az 1—25. lapján álló s az ión iskolával foglalkozó részlete ismeretes volt eddig is, a IX. jegyzőkönyvből adták ki 1909-ben az Akadémiai Értesítőben, 1.809 március dátummal. A II. Jegyző Könyv 25. lapján Buddaeus okainak mérlegelésével kezdődő s több lapra terjedő Anaxagoras-rész már hiányzik az 1809. márciusi szövegből. Ez az újabb, onnan hiányzó részlet tehát 1809 márciusa után keletkezett. Meg is találjuk — az V. Jegyzőkönyvben, ezen a címen : Anaxagoras azon értelméről, hogy a hó fekete (2b—4b lap). (Itt Kölcsey egy „első jegyző könyv"-ére hivatkozik, mely, úgy látszik, elveszett.) Az V. Jegyzőkönyv e szövege mellett a dátum : Sz. Demeter 12d. Octobris 1809. Ez tehát, a márciusi után. a második számú filozófiatörténeti szöveg, mely az eredeti bővülését jelenti. Ez az V. Jegyzőkönyvben" Anaxagoras-részlet került át a II. Jegyző Könyv ioniai secta-fejezetébe, s ez a tény egyben fényt vet a II. Jegyző Könyv keletkezésére is. Noha ennek első dátuma (ahonnan kezdve folyamatosan történik tovább a datálás) a 45. lapon d. 21. Mártii. 1809. Debrec, ebből éppenséggel nem szabad arra következtetnünk, hogy az előtte álló, datálatlan rész (az ióni sectáról) időben is előbb készült volna el. Ellenkezőleg : mivel csakis az olvasmánynapló-szerű V. Jegyzőkönyv 1809. október 12-i dátuma után írhatta le Kölcsey a rendszerező II. Jegyző Könyv számára, ennek első nagy fejezete, a 44. lapig bezáróan, legkorábban 1809 végén, inkább 1810-ben készült el. így nyer értelmet a címlapon olvasható három évszám (1809., 1810., 1811.), mely 1809 utáni s 1811 előtti összeállításnak jelzi a kötetet.
