Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

SÁRA PÉTER: Ady és Juhász Gyula

Juliászt természetesen már alkatánál fogva is mélyebben érintette ez a teória, mint Adyt, akinél a társadalmi valóság problémái mellett ez a csábító miszticizmus mindig alárendeltebb szerepet játszott. Juhász Gyula „magyar bánatának" társadalmi okait — sajnos — sohasem tudta olyan mélyen kifejezni, mint Ady. Hiszen önbizalma és hite is mindig kevesebb volt a kellettnél. Jogosan írta a Hamlet címú versében ön­magáról : Meddő vagyok. Álmok üteme ringat, Mint tiszavirágot a tavasz árja S ha elvetem szűz álmaimat, Lelkemet kétségek szürkesége várja. Ady költészetének óriási szerepe volt abban is, hogy a csendes mélázásokra és boron­gásokra hajlamos Juhász Gyula fantáziáját gyakran felgyújtotta, s újabb és újabb vágyakra inspirálta. A Nosztalgia . . . című verse félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a Párizs utáni vágyakozását is Ady igézetes párizsi versei lobbantották fel benne, s ezek hatása alatt érezte úgy, hogy ott ő is megismerné az igazi örömet és ő is megírná az új zsoltárokat. Párizs, hol az élet Forró szíve ver, Hol pogány üdvösség Üj napja delel : Ó Párizs, ó Párizs. (Nosztalgia . ..) Ady költészetének ezt a gyújtólángszerű szerepét vallja a Válasz Ady Endrének című versében is, amelyet A Magyar Pimodán olvasása után küldött el nagy költőtársának. A Pimodán hotelben Koccintsunk, cimbora, Hadd részegítse lelkem Dalaid színbora A Pimodán hotelben. Valóban nagy élmény lehetett számára Adynak ez a költői vallomása, mert olyan kö­zel került Ady problémáinak megértéséhez, mint korábban még soha. Talán ekkor értette meg a legegyértelműbben, hogy Ady költői célkitűzéseinek milyen mély társa­dalmi okai vannak, s hogy ez a költészet nemcsak a múlt és a jelen magyar problémáit fejezi ki, hanem az új Magyarország eljövetelét is sürgeti. Ekkoriból, tehát 1908 elejé­ről való a Félúton című verse, amelyben először próbál hangot adni ő is hasonló vágya­kozásának. A mondanivalója még nagyon bizonytalan, nincs forradalmi lendülete, de ő is várja már a boldogabb, új világ eljövetelét. Ti lelkek, akik fehér fényben égtek, Ti erőtől, ti szépségtől kevélyek, Jöjjön el már a ti országotok ! A költeménynek nincs Adyra emlékeztető forradalmi hangulata, de a gondolatok, a szavak, sőt még a háromsoros strófaszerkezet is feltétlenül Ady első szocialista versei­nek inspirálására vallanak. Az életrajzi adatok is azt bizonyítják, hogy személyesen is ekkoriban került leg­közelebb Ady Endréhez. 1907 szeptemberében találkozott vele először Budapesten, Ady pedig 1907. október 4-én Eltűnt fiatal poéta címen cikket írt Juhász Gyuláról a

Next

/
Thumbnails
Contents