Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
SÁRA PÉTER: Ady és Juhász Gyula
Juliászt természetesen már alkatánál fogva is mélyebben érintette ez a teória, mint Adyt, akinél a társadalmi valóság problémái mellett ez a csábító miszticizmus mindig alárendeltebb szerepet játszott. Juhász Gyula „magyar bánatának" társadalmi okait — sajnos — sohasem tudta olyan mélyen kifejezni, mint Ady. Hiszen önbizalma és hite is mindig kevesebb volt a kellettnél. Jogosan írta a Hamlet címú versében önmagáról : Meddő vagyok. Álmok üteme ringat, Mint tiszavirágot a tavasz árja S ha elvetem szűz álmaimat, Lelkemet kétségek szürkesége várja. Ady költészetének óriási szerepe volt abban is, hogy a csendes mélázásokra és borongásokra hajlamos Juhász Gyula fantáziáját gyakran felgyújtotta, s újabb és újabb vágyakra inspirálta. A Nosztalgia . . . című verse félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a Párizs utáni vágyakozását is Ady igézetes párizsi versei lobbantották fel benne, s ezek hatása alatt érezte úgy, hogy ott ő is megismerné az igazi örömet és ő is megírná az új zsoltárokat. Párizs, hol az élet Forró szíve ver, Hol pogány üdvösség Üj napja delel : Ó Párizs, ó Párizs. (Nosztalgia . ..) Ady költészetének ezt a gyújtólángszerű szerepét vallja a Válasz Ady Endrének című versében is, amelyet A Magyar Pimodán olvasása után küldött el nagy költőtársának. A Pimodán hotelben Koccintsunk, cimbora, Hadd részegítse lelkem Dalaid színbora A Pimodán hotelben. Valóban nagy élmény lehetett számára Adynak ez a költői vallomása, mert olyan közel került Ady problémáinak megértéséhez, mint korábban még soha. Talán ekkor értette meg a legegyértelműbben, hogy Ady költői célkitűzéseinek milyen mély társadalmi okai vannak, s hogy ez a költészet nemcsak a múlt és a jelen magyar problémáit fejezi ki, hanem az új Magyarország eljövetelét is sürgeti. Ekkoriból, tehát 1908 elejéről való a Félúton című verse, amelyben először próbál hangot adni ő is hasonló vágyakozásának. A mondanivalója még nagyon bizonytalan, nincs forradalmi lendülete, de ő is várja már a boldogabb, új világ eljövetelét. Ti lelkek, akik fehér fényben égtek, Ti erőtől, ti szépségtől kevélyek, Jöjjön el már a ti országotok ! A költeménynek nincs Adyra emlékeztető forradalmi hangulata, de a gondolatok, a szavak, sőt még a háromsoros strófaszerkezet is feltétlenül Ady első szocialista verseinek inspirálására vallanak. Az életrajzi adatok is azt bizonyítják, hogy személyesen is ekkoriban került legközelebb Ady Endréhez. 1907 szeptemberében találkozott vele először Budapesten, Ady pedig 1907. október 4-én Eltűnt fiatal poéta címen cikket írt Juhász Gyuláról a
