Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

BARÓTI DEZSŐ: Bevezetés Juhász Gyula Anna-verseihez

BEVEZETÉS JUHÁSZ GYULA ANN A-VE

RS E I HEZ Baróti Dezső La cause que je défends est aussi celle de l'amour. (Éluard) Juhász Gyula szerelmi lírájáról eddig kevés komoly szó esett — inkább csak múzsái iránt érdeklődtek, bár az is, amit róluk írtak, csak ritkán lépi túl az érzelmes hatásokat sem megvető publicisztika kereteit.

1 Bennünket most elsősorban a szerelmes költő érdekel, ő sem önmagáért, hanem mint a közelmúlt érzelemtörténetének egyik megrázó fejezete és kivételes erejű művészi megfogalmazása, ami más szóval azt is jelenti, hogy a szerelmet, ezt a bonyolult emberi érzelmet lényegében véve társadalmi és történeti jelenségnek fogjuk fel.

2 Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy minden szerelem egyben individuális eset is, a személyiség legbensőségesebb, sokszor legtitkosabb rezdülése, épp ezért csak bonyolult elemzéssel lehet megközelíteni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy újabb irodalomtörténetírásunk annyira hajlamos a szerelmi problematikát leegyszerűsíteni, pedig talán épp ő segíthetne a legtöbbet abban, hogy ezt a legpoétikusabb emberi megnyilatkozást megszabadíthassuk a múlt nyomasztó örökségeitől s ezzel is hozzájárulhassunk a személyiség alapvető jogainak megértetéséhez és elismertetéséhez. Ez valóban nem könnyű feladat, hiszen amikor a szerelemről akarunk szólni, a szavak is, mint színes éjszakai lepkék, szeretnek elszállni a racionális megfogalmazás világossága elől. . . Az alábbi kísérlet, ha tetszik, esszé, hiányosságait tehát nem is egy körülmény mentheti.

3 Juhász Gyula édes-bús szerelme jóval hamarébb kezdődött, mint amikor a költő megismerkedett Sárvári Annával. Látni fogjuk majd, hogy életének addigi eseményei és korának a szerelemmel kapcsolatos elképzelései, előítéletei, illetve az ellenük való lázadás szándéka bizonyos mértékig már eleve meghatározzák regényük egyes feje1 A költőről szóló összefoglaló munkák közül egyedül SZALATNAI REZSŐ monográfiája (Juhász Gyula hatszáz napja. Budapsst, 1962) foglalkozik behatóbban az Anna-versekkel. Mi más oldalról próbáljuk megközelíteni a kérdést. Komolyabb igényű, gazdag anyagot tartalmazó publikációk még HEGEDŰS NÁNDOR Juhász Gvula ismeretlen bökversei. LT. 1959: Uő Újabb adatok Juhász Gyula nagyváradi napjaiból. LT. 1962; PÉTER LÁSZLÓ Anna örök. A Dél-Magyarország Irodalmi Füzetei, 5. sz. Szeged, 1962. 2 ENG R

LS klasszikusalapveétse mellett (Család, állam, magántulajdon. Budapest, 1949) a kérdés marxista szempontú felfogásával kapcolatban 1. még P. N. JAKOB3ZON: az érzelmek pszichológiája. Budapest, 1962. Bevezetés. SZ. L. RUBINSTEIN: Lét ős tudat (A pszichikum helye az anyagi világ jelenségcinek egyetemes összefüggésében), Budapest, 1962. 3 Fölfogásunk kialakulására az említetteken kívül — elvi fenntartásaink ellenére is — leginkább gazdag tényanyagukkal a: alábbi müvek hatottak. BEAUVOIR, SIMONE, DE : Le deuxième sexe. I—IL Paris, 1949, Gallimard. NELLI RS.VÉ : L'amour et les mythes du coeur. Paris, 1952. Hachette. MARCUSE, HERBERT : Eros and civilisation. B ) i, 1955. AXELOS, KOSTAS : L'errance erotique de l'amour. (Arguments. 1961. N° 21.)