Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
MÉREINÉ JUHÁSZ MARGIT és TUDÓSY LÁSZLÓNÉ: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai
Csepregi utca 4. 1901. május 1. —1 9 0 2. május 1. Mikszáth szerkesztői álmai összetörtek a kiadók cselvetésein. Az író elhagyta veresége színhelyét, átköltözött a közeli Csepregi utca 4. sz. alá. Itt egy ideig a Különös házasság sikere után a politikai szatírának hátat fordítva tolla színes történetekhez tér vissza pajkos mesélőkedvvel. így születik meg 1901 májusában A szökevények, amely az író akadémiai székfoglalója lett. 1R Itt írja bűbájos kisregényét, alkotóművészete egyik legragyogóbb darabját, A szelistyei asszonyokat, amely a Pesti Hírlap hasábjain 1901. június 2—22-ig jelent meg. Egy csokorra való történet is született ezek között a falak között. Az elbeszélések Öreg szekér, fakó hám címen jelentek meg kötet formájában, 1901-ben. Mikszáth Kálmán tér 1. (Akkor Reviczky tér 1.) 1 9 0 2. május —1910. (1913. augusztus) Hogy mi adta az indítékot Mikszáth utolsó lakhelyének kiválasztásához és az újabb költözéshez, nem tudj tik. Unokája, Mikszáth Edit, Albert leánya, a családi mendemondát megőrizve azt állítja, hogy a költözködésnek Berci volt az oka. Az akkor kamaszodó 14 éves fiú azzal szórakozott, hogy a szomszéd házak ablakait tükrözte. Az egyre szaporodó panaszok miatt, mivel Mikszáth nem tudta fiait büntetni, inkább lakást cserélt. Olyan helyre ment, ahol nem volt szemközti ablak. A komoly ok mégis más lehetett. Talán az új lakás központibb fekvése, a kis erkély, ahol az asztmával küzdő, egyre nehezebben mozgó író séta nélkül is felfrissülhetett, a tágas, levegős szobák vagy a régi képviselőház, az árnyas, fás múzeumkert közelsége. Mikszáthék ide 1902 májusában költöztek át, mert az Akadémia 1903. évi Almanachjában már ez a lakcím szerepel, az ilyen naptárakat pedig az előző év utolsó negyedében meg kell szerkeszteni. Mikszáthné unokahúgának, Mauks Ilmának határozott emléke szerint itt mintázta az író szobrát Sailo Alpo finn szobrász 1902 nyarán. Azt a távolságot, amely Légrády és Mikszáth közé ékelődött, nem lehetett többé teljesen áthidalni. Ez a távolság az évekkel csak nőtt, és 1903 decemberében végleges szakadásra vezetett. Mikszáth három évtizedes kapcsolat után örökre otthagyta a Pesti Hírlapot és az újonnan indult Az Újság főmunkatársa lett. Rövidebb írásai Mikszáth Kálmán tér 1, Megjelent először : Akadémiai Értesítő, 1901. 12. köt. 138—139. fűz. 299—337. 1. Felolvasta május 12-én. 10 145