Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
MÉREINÉ JUHÁSZ MARGIT és TUDÓSY LÁSZLÓNÉ: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai
Lónyai utca 13. (Ma Szamuely utca 13.) 1 8 9 0. november 1, —1 8 9 5. május A halál árnyéka és a fájdalmas emlék elkergeti Mikszáthékat a Dohány utcai otthonból. Útjuk új állomása : Lónyai utca 13., a mai Szamuely utca. A toll egy ideig hallgat. De éppen a fájdalom emléke szüli az új lakásban 1890 decemberében A ló, a bárányka és a nyúl bűbájos történetét. És új művektől lesz gazdag ez az otthon. 1891. április 19-től május 10-ig itt készült a Magyar Hírlap számára új kidolgozásban a Galamb a kalitkában. Ebben a félévben Mikszáth Kálmán nem a Pesti Hírlapba ír. Horváth Gyulával együtt szerkeszti egy fél évig a Magyar Hírlapot. Egy fél év múlva visszatér régi napilapjához. 1891. szeptember 23-tól október 3-ig már itt adja közre folytatásokban A kis prímást. Kötetbe 1894-ben rendezi. Ebben az otthonban írja 1892. július 31-től augusztus 8-ig a Pesti Hírlap számára Farkas a Verhovinán című elbeszélését. Ebben az otthonban ölt testet a gyermekek előtt oly sokat mesélt Kísértet Lublón, 1892. december 25-től 1893. január 10-ig. Kálmánka akkor nyolcadik éves, Berci négyéves. Az elbeszélést a Pesti Hírlap közölte folytatásokban. Itt írja 1893. szeptember 23-tól október 14-ig Az eladó birtok című elbeszélését, ugyancsak a Pesti Hírlap számára. Egy évvel később, 1894-ben itt született meg Páva a varjúval című elbeszélése január 7. és március 4. között. Az elbeszélés a Vasárnapi Újságban jelent meg folytatásokban. Itt készült az eddigieknél nagyobb szabású, kitűnő politikai szatírája : Beszterce ostroma. Ezt az elbeszélést már 1893-ban tervezi, de csak az előbbivel párhuzamosan, 1894. február 4. és május 8. között írta meg. Tulajdonképpen akadémiai székfoglalónak szánta, és rövidebbre tervezte, de a mű a munka hevében regénnyé kerekedett. Készült a Pesti Hírlap számára. Első címe : ,,Az utolsó várúr". (Ld. Mikszáth Kálmán Beöthy Zsoltnak 1893. december 10. MTA Kvt. Társ. Iratai és Mikszáth Kálmán Gyulai Pálnak 1890. december 16. OSZK. K. 1911/13.) Itt írta 1895. március 16-tól április 2-ig a Pesti Hírlapnak a Ne okoskodj, Pista című elbeszélést. Itt készül ugyancsak a Pesti Hírlap számára 1895. június 23-tól július 7-ig A zöld légy és a sárga mókus. Ugyancsak itt, ebben az otthonban született ugyané lap számára 1895. június 2-től 5-ig Nagy kutya a vicebíró című elbeszélése. A lakás is gazdagodott néhány bútordarabbal, helyet kap a pipák megőrzésére szánt faragott pipatórium. Mikszáth 1895-ben az akkor megindult Űj Idők számára ebben a házban írja folytatásokban a Szent Péter esernyőjét. 1895. március 31-től november 10-ig. Váczi körút 7 8. (Ma Bajcsy Zsilinszky út 7 8.) 189 5. május 1. —189 8. május 1. A nagysikerű mű megjelenése a versenytársként fellépő Singer és Wolfnernél nyugtalanította Légrádyékat, és ezért jónak látták, ha szorosabban magukhoz és anyagi érdekeltségeikhez kötik, ha úgyszólván házi őrizetbe veszik a termékeny írót, aki ereje teljében, gazdag leleménnyel, párhuzamosan írja nagy népszerűségnek örvendő műveit. Ezért ajánlanak fel lakást Mikszáthnak a szerkesztőség és kiadóhivatal épületében, a Váczi körút 78. sz. palotában. Mikszáth, mivel amúgy is nehezen mozdul és szívesen ül otthon, elfogadja a felajánlott lakást. Mikszáthné nem ellenzi. Mint írja : „Ezentúl nem kellett az uramnak télben, fagyban a szerkesztőségbe menni, ott volt a szomszéd lakásban. Több időt tölthetett velünk. Délutánonként lefeküdt a nagy díványra és a fiúknak mesélgetett." A Szent Péter esernyőjét könyv alakban már Légrádyék adják ki 1895. december 17-én.
