Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról

Elemér Szabó Lőrincet, ifj. Szabó István Mikszáth-mellszobrát, Gábor Móric Szép Ernőjét, Somogyi Árpád Móricz Zsigmond-szoborportréját stb. E néhány év alatt vásárlás folytán múzeumunkba került egy ismeretlen művész kis miniatűrje Csokonai Vitéz Mihályról, Reiner M. 1831-ben készült igen színvonalas másolata Pesky Kazinczy-portréjáról, Barabás Miklós Csató Pálja, Czigány Dezső Ady Endrét ábrázoló krétarajza és olajfestésű portréja, Fémes Beck Vilmos jellemző Kaffka Margit-büsztje, Tihanyi Lajostól Bölöni György képmása, Rippl-Rónai József Karinthy Frigyest és a híres sorozat egy másik, kevéssé jelentős tagját, Feleky Gézát kiválóan jellemző pasztellje — hogy itt most csak a legfontosabbakat említsük. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtőtevékenysége természetszerűen ma is érintkezik a Magyar Nemzeti Galéria és Történelmi Képcsarnok területeivel, a Magyar Tudományos Akadémia ikonográfiái anyagával. A múzeumok gyűjtési területeinek érintkezése paragrafusokkal nem is szüntethető meg, s ez nem is lenne célszerű, hiszen szempontjaik különbözőek, s így egy-egy tárgy megvásárlása több intézménynél is indokolt lehet, például Medgyessy Ferenc Móricz Zsigmond-szobra, Beck Ö. Fülöp Babits-büsztje vagy Borsos Miklós Szabó Lőrinc-feje joggal helyet foglalhat a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban egyaránt. Ezek a problémák azonban önmagukban nem is jelentősek, hiszen a cél, a művek gondos megőrzése és a népművelés szolgálatába állítása minden intézménynél közös.