Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról

megnyitásakor a sokszorosított technikával készült lapoktól eltekintve mindössze két hiteles Petőfi-ábrázolást találhattunk a kiállításon : Mezey József olajfestményét (a Szépművészeti Múzeum letéteként) és Pap Zsigmond „Petőfi a bányába indul" című kedves, de dilettáns karikatúráját. Kétségtelen azonban, hogy a Petőfi-Ház fennállása alatt Petőfi szobrainak és romantikus arcképeinek sora állandóan gyarapodott, bár a költő halála után készült különféle ábrázolások teljességre törekvő gyűjtésének szán­déka már fél századdal korábban is reménytelen vállalkozás volt. A Petőfi-kultusz ápolása azonban nem merült ki a Petőfi-ábrázolások felkutatásában. Ferenczy Zoltán és Kéry Gyula buzgón gyűjtötték a Petőfi-család portréit (egytől egyig gyenge művé­szek késő másolatait Orlai és Barabás Miklós kedves litográfiáiról és rajzairól), to­vábbá Petőfi tanárainak, gyermek- és ifjúkora közvetlen tanúinak arcképeit is. Az a körülmény viszont, hogy a Társaság tagjairól készült szobrokat és festményeket is a Petőfi-Ház termeiben helyezték el, végre hiteles íróikonográfiai anyaggal is gyarapí­totta a gyűjteményt, így Szana Tamás, Ferenczy Zoltán, Lévay József, Herczeg Fe­renc, Pékár Gyula arcmásaival. 1909. november 7-én nyílt meg a Petőfi-Ház kiállítása ; négy földszinti helyisé­gét a Petőfi-gyűjtemény foglalta el, a két emeleti teremben, ahol Jókai Mór hosszú éveket töltött, a Jókai-emlékmúzeumot helyezték el. Anyaga a Jókai családtól került múzeumi gondozásba, s ezzel könyvtára, kéziratai, arcképei, sok-sok fényképe, La­borfalvy Róza s a körülötte élők sok érdekes ereklyéje megmenekült a már szinte tör­vényszerű szétszóródástól. A gyűjtemény nagyobbik részét Jókai özvegyétől 1911-ben az állam vásárolta meg, 34 a festmények közül csupán kettőt emeltek ki a Szépművé­szeti Múzeum számára — az egyik éppen Kazinczy Ferenc ismeretlen szerzőtől való férfikori arcképe volt. Később Hegedűs Sándor özvegye, Jókay Jolán is örök letétként a Petőfi Társaság kezelésébe adta értékes emlékanyagukat, 35 melynek ikonográfiái részéből Horovitz Lipót, Huszár Adolf, Ferraris Artúr Jókai-portréit, illetve többfigu­rás kompozícióját s az író önarcképét kell elsősorban megemlítenünk. Ezzel át is tekintettük az olyan XIX. századi közgyűjteményeinket, amelyek az irodalommal kapcsolatban álló emlékanyagot is gyűjtötték. A múzeumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi-Ház gyűjteményeiben való­ban szépen gyarapodtak az íróábrázolások, bár erre a területre egyik intézmény sem fordított különleges gondot. Sok értékes irodalomtörténeti tárgyi emlék tudományos nyilvántartás nélkül, családok birtokában őrződött meg vagy pusztult el. A fenti in­tézmények mellett a század utolsó negyedéből egy magános gyűjtő komoly történeti műveltséggel, múzeumi rendszerességgel s egyéni kezdeményezéssel végzett úttörő munkájáról is megemlékezhetünk. Ernst Lajosra gondolunk, aki életcélul tűzte ki a magyar történelem s a magyar irodalom emlékeinek összegyűjtését. Anyagválogatásá­nál azonban a történeti hitelességre ő sem tekintett, az elpusztult emlékeket s az em­lékszegény történeti korok hézagait szívesen pótolta késői romantikus művekkel. Gyűjteményének irodalmi vonatkozású anyagát teljes egészében, hibái és hiányossá­gai ellenére is, örömmel üdvözölhetnénk múzeumainkban, hiszen munkáját olyan idő­ben kezdte, amikor nemzeti irodalmunk emlékei még könnyebben összegyűjthetők voltak, s így az Ernst Múzeum számtalan igen becses írott és ikonográfiái dokumentu­mot tartalmazhatott. Sajnálatos, hogy e gazdag gyűjtemény a harmincas évek káros kultúrpolitikájának következtében nem került be kerek egészként a Nemzeti Mú­zeumba, hanem árverésen szóródott szét. Egy része ugyan a Nemzeti Galériában, a 31 Jegyzőkönyv a nemzeti gyűjtemények számára megvásárolt Jókai-hagyatéknak a múzeumok közti felosztása tárgyában tartott értekezletről. Bp. 1911. szept. 29. P. I. M. 35 Hegedűs Sándorné, született Jókay Jolán adománylevele. 1910. május 1. P. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents