Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról
Ferenczy Béni: Arany János-érem (Múzeumunk gyűjtéséből) Hátlap gyar culturfejlődésnek egyfelől hiteles forrását képezze — másfelől pedig oktatólag és nevelőleg hasson a magyar közönségre . . ."5 Az írói arcképgyűjtés múlt századi kezdeményezéseinek során a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményének kialakulására kell rátérnünk, s ezzel közel egy fél századdal a régebbi időkbe visszafordulnunk. A Magyar Tudományos Akadémia ügyrendjének 10. §-a az elhunyt tagok emlékének a tiszteletéről rendelkezik, amikor kimondja, hogy a legnagyobb elismerés jeléül ,,az iránta és a tudomány körül kiválóan érdemesült elhunyt tagoknak arcképét saját palotájának termeiben elhelyezi". 1833ban az akadémiai nagygyűlés Kazinczy Ferenc olajfestésű portréját, Ender János művét és Kisfaludy Károly képmását, ismeretlen művész alkotását, ítélte kifüggesztésre méltónak. 20 Ugyanakkor azonban határozatot hoztak, hogy az elhunyt akadémiai tagok arcképének kifüggesztéséről csupán haláluk után tíz évvel döntsenek. Ez a rendelkezés az élő modell után készült portrék helyett inkább a reprezentatív, csupán a hiteles ábrázolásokra, többnyire litográfiára, később fényképre visszavezethető alkotások számának növekedését tette valószínűvé. Az írók — természetesen — ebben az esetben is csak egy részét jelentették az érdemes akadémiai tagoknak. Divald Kornél, az érdemes művészettörténész, aki 1917-ben az Akadémia megbízásából elkészítette a palota és a gyűjtemények leírását, mégis mintegy hetven irodalmi vonatkozású képmást említhetett — az író fogalmának értelmezése szerint ez a szám magától értetődően valamit módosulhat is. Az Akadémia termeiben mindenesetre a XIX. század hiteles íróportréinak gyöngyszemei gyűltek össze : Kazinczy Ferenc portréja, Kreutzinger József festménye 1808-ból, Kölcsey Ferenc képmása, Einsle Anton műve 1835ből, Barabás Miklós festménye Czuczor Gergelyről (1837), Vörösmarty Mihályról (1836). Az akadémiai portrégyűjtemény története az írói arcképgyűjtés múltjának szerves része s egyben jövőjének ígérete. XIX. századi anyaga a magyar irodalom 25 Pulszky Károly kézirata. 1884. márc. Szépműv. .Múzeum irattára, ad 33/1884. 28 DIVALD KORNÉL : A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei. Bp. 1917. 51—52.1.
