Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)
Vayerné Zibolen Ágnes: Rippl-Rónai íróportréi
sének indítóoka. 1911-ben látott napvilágot a Nyugat kiadásában a „Rippl-Rónai József emlékezései c. kötet", igen ízléses kiállításban. Genthon István a könyv ,,izes-magyaros" stílusán Lengyel Menyhért segítő kezenyomát sejti — miután az eredeti kézirat fennmaradt részlete nem éri el a megjelent verzió hangulatosságát — „ezzel nem tépdessük egy korszakos nagy mester bab éráit — aki festő volt s nem íróember". 12 A mellképen Lengyel Menyhért barkósán, bajuszosan, kék zakóban, piros kanapén ül, ríjságot olvas, a háttér citromsárga. Jelzése fent babra, év nélkül. A kép Rippl-Rónai úgynevezett „kukoricás" korszakában készült. A művész tulajdonképpen még oly közeli lépteit, mindennapjait kutatjuk. Hiszen ismerjük Adyhoz fűződő barátságát, Móricz Zsigmond és a közötte levő mély rokonszenvet, tudunk arról, hogy Bródy Sándor is megfordult Kaposvárott villájában, mikor katonáskodó fiát látogatni odalent járt, és portré is készült róla, 13 " 14 de néhány katalógusadat, apró vázlat és feljegyzés olyan ismeretségeket és találkozásokat is bizonyít, melyekről többet tudni érdekes és tanulságos lenne. Pintér Gyula „szentesi lap szerkesztője", Miklós Jenő újságíró és Gergely István képmását kell itt megemlítenünk. E három közül csupán a Pintér Gyuláról rajzolt, akvarellel színezett lapot ismerjük, mely ma a kaposvári Múzeum tulajdona, 15 Jobb váll felé fordulva félprofilban ábrázol egy kövérkés, szemüveges, lógóbajuszú, kócoshajú férfit. Alighanem a tízes évek végén keletkezett és közel áll egy Móricz Zsigmondról Kaposvárott rajzolt hasonló technikával színezett, azonos nagyságú portréhoz. Ugyanúgy ismeretlenek előttünk a fiatal Karinthy Frigyes pasztellel színezett mellképének készülési körülményei is. Karinthy ezen a képén legalább tíz évvel fiatalabb a később tárgyalandó, 1925-ben datált portréjánál. Jobb profilban áll előttünk. A háttér kékje ismétlődik az ingen, amely nem egységesen kék, hanem vonalasán árnyalt. Nyakkendője erős feketével festett, haja is fekete. A nyakkendő, a száj és az arc, ugyanazzal a pirossal színezett. A színek alatt az alap barnás tónusa érvényesül. 18 Ugyancsak ebben az időben kellett készülnie Peterdi Andor képmásának is, aki Budapesten találkozott Rónaival. Szénnel rajzolt portréjának reprodukciója a Múlt és Jövő 1916. szeptemberi számában az „Űj könyvek" rovatában jelent meg. 17 Az eléggé sötét tónusú reprodukció tanúsága szerint a bal félprofilban ábrázolt erőteljes karakterű arc felfogásában a fiatal Karinthy portréjához áll közel. Mindkettőnél hasonlóságra és jó karakterábrázolásra törekedett, valami időhöz kötött, datálható portré volt itt a célja — nem késői sorozatának monumentalitása, mikor a külső, korhoz kötött egyéni jellegzetességeket a belső karakter időtlen nagyságának rendelte alá. Ady Endréhez mélyen vonzódott. Ady már Párizsban megismerte ott kiállított műveit, Rónaihoz pedig kaposvári otthonába érkeztek a hírek Ady felől. Személyesen 1909 novemberében találkoztak, amikor Ady Reinitz Béla és Mikes Lajos társaságában egy Ady-estre Kaposvárra utazott. 18 Rónai pesti időzései alatt többször összejöttek, Csúcsán is meglátogatta Adyékat, sőt a háború végén a Veres Pálné-utcai lakásban is járt a beteg költőnél. E szoros barátság emlékét Ady részéről 12 GENTHON ISTVÁN : Rippl-Rónai József. Bp. 1958. 30.1. ls Bródy András szíves közlése. 14 Dénes Zsófia az Ünnep 1936. évi 25. számában tévesen „A fiatal Bródy Sándor színeskréta képe, amely Sándor előrenéz címmel Kaposvárott a vármegyei múzeum tulajdona" felirattal közölt egy portrét, mely nem Bródy Sándort, hanem Rippl-Rónainak Sándor nevű rokonát ábrázolja. 15 Akvarellelszínezett ceruzarajz, papír, 21,5x17 cm. 16 Pasztell, papírlemez, 50 x 35 cm. Karinthy Ferenc, Bp. tulajdona. 17 Szénrajz, papír. •— Várnai Zseni szíves közlése szerint a képet Peterdi eladta. 18 BÖLÖNI GYÖRGY : Az igazi Ady. Bp. 1947. 227. 1.
