Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)
Baróti Dezső: A XVIII. század ízléséről
uralkodói önkény ellen. Felvirágzásának időszaka nem véletlenül épp a francia arisztokrácia összeesküvéseinek és felkeléseinek időszakához, a Fronde-hoz kapcsolódik. A gáláns-heroikus irodalmat épp ezért a feudális arisztokrácia önmagáról alkotott hősi illúziói jellemzik. Szereplői megannyi gáncs- és félelemnélküli lovagok, akik utolsó leheletükig küzdenek szerelmükért és becsületükért. A hősi kalandok sorozatát azonban egy rendszerint mesterkélt, kényeskedő galantéria kíséri : a hősök sokkal inkább a széptevés, mint a fegyverek hősei. Gomez asszony, akinek tízkötetes novella-gyűjteményét Európa-szerte olvasták, a gáláns-heroikus irodalom utolsó „rokokó" állomását képviseli. A kezdetben az unalomig terjengős „barokk" heroikus regényt nála már a novella egyszerűbb formája váltja fel, s ha nem is dobja el mindenestül a galantéria kényeskedő hangját, világosabban, természetesebben ír, mint mintaképei. Legtöbb novelláját arra a sablonos alaphelyzetre lehet visszavezetni, hogy hősei életét vagy legalábbis szerelmi boldogságát veszély fenyegeti s ez a veszély a zsarnok uralkodótól vagy környezetétől származik. 31a A rodostói száműzöttek akik egyszerre két király — a bécsi és a párizsi — abszolutizmusának áldozatai voltak, talán egy kissé a maguk sorsát érezték bele az ilyen regényekbe ... Udvari intrika egyébként a török császárnál is. sőt a kis rodostói udvarban is bőven akadt. Mikes rokokó vonásainak felsorolását akár tovább is folytathatnánk. Mégis hiba lenne, ha csak rokokó írót látnánk benne. Neki már sok köze van ahhoz, a rokokónál modernebb jelenséghez, melyről bevezetőnkben szóltunk. Mikes műveinek stílusa egyébként úgy látszik sokkal modernebb, sokkal inkább a felvilágosodás irányába mutat, mint a régivel is sokban érintkező tartalom. A magyar irodalom rokokójának egy másik, érdekes, gyakori felvilágosult színei és a felvilágosodás közvetítésében játszott szerepe miatt is figyelmet érdemlő területe a kor főurainak franciás kultúrájával kapcsolatos. 32 Ha XVIII. századi festészetünk, építészetünk valóban franciásan rokokó megnyilatkozásainak részben még feltárásra váró irodalmi analógiáit keressük, legelőször Voltaire magyar barátja. Galántai Fekete János jut eszünkbe. 33 Könnyelmű ifjúságában írt francia nyelvű verseiből egy olyan elegánsabb, műveltebb Amadé Lászlót ismerünk meg, aki a francia rokokó kismestereinek, Pironnak. Grécourt-nak. Boufflers-nek hangját utánzó, merész erotikájú soraiban futó szerelmeinek egész galériáját vonultatja fel, s ez alkalommal úgy látszik, hogy az a sok Iris, Thémire vagy Céliante, akivel így találkozhatunk, nem poétás álomból, hanem a könnyen fellobbanó költő élettapasztalataiból született. Egyébként franciául sem versel ügyetlenebbül, mint a kozmopolita század hasonló német, lengyel, vagy orosz poétái. Ifjúkora szakadatlan könnyelműségek sorozata, egész életében továbbra is rossz és jó, visszataszító, de vonzó is keveredik. Egy átmeneti kor a vergődést sem nélkülöző embere, aki talán irodalomtörténetírásunktól is figyelmet érdemelne. írói utóélete mintha a róla keringő anekdotákba halt volna bele, pedig aligha hiteles az a rosszmájú történet, hogy Voltaire, akit mesterének tartott, borait jobban dicsérte volna verseinél. Valójában nagy szeretettel javítgatta a „szkithák földjéről" küldött verseket. Galántai Fekete János komolyabb igényű versei épp a ferney-i mester, sőt a francia materialisták bátran gondolkozó tanítványának mutatták. Magyar költőnek is van olyan, mint mondjuk Orczy vagy Barcsay, filozófiai nézeteiben pedig jóval messzebbre megy Bessenyeinél. Az 1790—91-es országgyűlésen vitt felvilágosult politikai szerepe •"a ZOLNAi BÉLA : i. m, 32 Erről : BARANYAI ZOLTÁN: Francia nyelv és műveltség Mag varországon. XVIII. százul. Bp., 1920; ECKHARDT SÁNDOR : De Sicambria à Sans-Souci. Paris, 1943. Presses Universitaires. 33 MORVA Y GYŐZŐ : Galántai gróf Fekete János. Bp., 1903. 3* 35
