Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon

vizsgáló távcső a természet titkait búvárló tudóst, hatalmas könyvszekrényében elhelyezett nagyszámú díszoklevél, jubileumi üdvözlet, köszönetnyilvánítás, dísz­polgári oklevél a nemzet szívében élő, népszerű mesemondót hozza közel a látoga­tóhoz. A következő helyiségben a mesés témagazdagságú Jókai-életművel találjuk szembe magunkat. Itt sokoldalú fantáziájának, széles érdeklődési körének dokumen­tumai, darabok híres kagylógyűjteményéből, fa- és elefántcsont faragványai, változatos tartalmú könyvtárából néhány kötet és rajzai, festményei beszélnek egyéniségének sokrétűségéről. Jókai Balaton-élményét s a természeti szépségek dalnokát ismerjük meg a negyedik teremben, ahol a füredi villa eredeti berendezési tárgyai fokozzák a han­gulatos intérieur hatását. Az „Aranyember" motívumainak képszerű megelevenítése, színpadi és filmváltozatának szerepképei, Jókainak a Balatonról szóló leírásai szemléltetően tárják elénk Jókai és a balatoni táj kapcsolatát. Itt kapott helyet a balatonfüredi lakosság gyű j tőkéd vének kedves dokumentuma : Jókai külföldi ki­adásainak helyi kezdeményezésből létrejött kis gyűjteménye. A Jókai világhírét idegen nyelvű fordítások címlapjai fényképmásolataival idéző tabló alatt kis szek­rényben gyarapodik a helybeliek és a külföldi látogatók letétjeiből keletkezett szép kötetsor. A központi nagy teremből nyíló baloldali szoba Jókai feleségének, Laborfalvi Rózának emlékét őrzi. Barabás Laborfalvi Róza portréja, Róza varróasztalkája, apró használati tárgyai, színpadi jelmeze és szerepképei, hímzett, gyöngyös főkötői, kecses íróasztalkája, Jókai-drámák eredeti színlapjai idézik fel a nagy színésznő és a feleség alakját. Jókai színes, rokonszenves egyénisége szinte megelevenedik az Emlékmúzeum falai között, s távozásunkkor úgy érezzük, hogy hat évtized távolából egy kedves barátunkká lett, szelíden mosolygó ember integet utánunk. * Hazánk múltját búvárló kutatók, Fejér megye műemlékei, történelmi neveze­tességei iránt érdeklődő utazó emberek, kiránduló iskolák, turisták utiprogramjá­nak érdekes, szép pontja a váli erdészháznak, Vajda János „földi paradicsomá"­nak megtekintése. A természet erőinek munkája folytán különös, sajátosan szép arculata alakult ki a váli erdő szomszédságában épült falucskának, Válnak. A laza szerkezetű, homokos talajba, amelyen a község házai épültek, évszázadok alatt többméteres, meredek falú árkokat, mély vízmosásokat vájtak a lezúduló záporok, a nagy tömegekben megolvadt hólé rohanó patakjai. Az idegen csodálkozva tekin­get hol magasan a feje fölött, a meredek partú szakadékok szélén bátran szaladgáló helybeli gyermekekre, hol mélyen le, az út közepén húzódó árkok sötétjébe. A buján tenyésző vad indák szövevénye zölden koszorúzza a sötétsárga vájatok homlokát és sajátos varázst kölcsönöz a csendes vizű, fehér libákat úsztató patakkal átszelt falu képének. Különös, megkapóan romantikus hangulatú a faluból az erdei lak irányába induló mélyút is. A kerék tengelyig süpped a puha homokba a hepehu­pás szekérúton, s kétoldalt, magasan a fejünk fölött dús fürtökben lógnak a mere­dély tetejéről a vad folyondár sokméter hosszú indái. Felejthetetlen, különös be­nyomást keltő út ez, kifelé a faluból ! Lassankint szélesedik a mély árok, elmaradoznak a szakadékos partú víz­mosások, s kitárul a láthatár, amelyet sötéten szegélyez a magas erdő. Barátságos, fehér házikó, búboskemencés kis konyhával a hajdani erdészlak. Mellette gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents