Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon

1960 tavaszán nyitotta meg kapuit az újonnan átrendezett VörösmartyEmlékmúzeum. A Nádasdy-uradalom gazdatisztjének, Vörösmarty Mihály édesapjának kápolnásnyéki háza, a „magyar költőfejedelem" gyermekéveinek színtere ma gondosan ápolt kert közepén fekvő irodalmi emlékház. A modern kiállítástechnika eszközei hatásosan érvényesítik e hangulatos, szép régi ház falai közt az alapos rendszerező munkával összeállított dokumentumanyagot. A hatalmas gesztenyefákkal beárnyékolt, XVIII. századi ház elöl kiugró középrészével, faoszlopokon nyugvó kis nyitott tornácával, széparányú, világos szobáival harmonikus otthont nyújt a költő korát idéző bútorzatnak, finomvonalú üvegszekrényeknek, biedermeier székeknek, asztalkáknak s az ezek közé szép egyensúllyal beilleszkedő pasztellszínű tablóknak, sima, fényezett tárlóknak. Az előcsarnokban a reformkor mozgalmainak és kiemelkedő egyéniségeinek alkotásaival találkozunk. A következő helyiségben a költő gyermek- és ifjúkorának érdekes dokumentumai, a születési anyakönyvi kivonat és iskolai bizonyítvány fényképe, a szülői ház, a székesfehérvári tanulóévek, első barátaival való kapcsolatának emlékei érzékletes közelségbe hozzák a költő fejlődő egyéniségét és a bimbózó tehetség tanújeleit. A világos, levegős, könnyen áttekinthető, a lényeget megragadó tablók sora itt és a további termekben változatos megoldásokkal viszi át tudatunkba a költő és kora mélyebb, igazabb, sokoldalúbb ismeretét. A költőelődökre való tiszteletteljes emlékezés, a dicsőséges magyar történet idézése, a nemzeti öntudat serkentésének hathatós eszközei, a Zalán futása kiemelkedő helyet foglalnak el a kiállításon Vörösmarty életének fontos fordulatai, írói, baráti, családi kapcsolatainak feltárása mellett. A költő egy országnak odakiáltott kérdése : „Oh, hon, meghallasz-e engem. S nagyratörő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra?" — mintha most találna igenlő válaszra. Ebben a házban is bebizonyosultnak érezzük azt, hogy a hon meghallotta és megértette nagy fiának szavait, hallgatni akarja és tanulni akar tőle a felszabadult nép és hazája javára. A költő akadémiai tevékenysége, drámaírói és kritikusi működése, szerepe az irodalmi élet szervezésében, a forradalomban és a szabadságharc idején megannyi tartalmas, korszakalkotó jelentőségű lapja e magasra ívelő pályafutás történetének. Elgondolkoztat a költő feleségének, Csajághy Laurának a „múlt idők kétes távolába" — merengő tekintete s a festmény mellett a halhatatlan szépségű sorok : „Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesitném, S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért." KÁPOLNÁSNYÉK. VÖRÖSMARTY-MŰZEUM