Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Illés Ilona: Tóth Árpád vers-változatok

10. Nincsen ami fájjon : 13. Egy-egy lomha gond ha még 14. Fonalat eresztne, 17. Homlokunkon szétfoszol, 21. Halkan ajakadra tett 22. Néma szájjal kérdem : 24. Érted? én nem értem. 26. Vagy csak egyszerűen 27. Az az ősi lusta csend 28. Csillog e derűben, Nincsen, ami fájjon : Lomha gond ha szállna még, Fonalat eresztve, Homlokunkon szétfoszol Szavak helyett ajkadat Néma csókkal kérdem : Érted? Én nem értem. Vagy szent-egyszerűen Az az ősi, lusta kéj Sejlik e derűben, A költemény további menete ettől kezdve igen nagy változást mutat. A kötetbe került változatból teljesen hiányzik a 29—32. sorból álló versszak: Amely akkor hallgatott A néma agyagban, Mikor még nem kelt a kín Szívekben s agyakban ? E versszak egyes elemeit felhasználva, helyette három új szakkal bővül az xíj változat. Az eredeti kézirat 33. sorától újabb változásokat találunk : 33. Nem tudom . . . Csak érzem : e 34. Jóízekkel áldott 38. Ledült heverészve, 39. Csontajakát csiklandja 40. Erdők drága méze, 41. Bordáin meg bebókol 41. Nem tudom. Csak érezem, 42. Hogy most e megáldott 46. Ledült heverészve 47. S míg csontajkát csiklandja 48. Szellők édessége, 49. Bordái közt bebókol (A költemény eredetileg Az Est 1925. júl. 26. számában jelent meg. E szö­vegben már szerepel a 10. sorközi vessző, valamint a 24. sor nagy kezdő­betűs Én szava.) 4. ütőn Kézirat : 4. És sikonganak a fák. 8. Éljenek a víg utasok ! 10. Ó vad szél, drága konyak ; 11. Bátyám a tavaszi erdő, 12. Apám a tavaszi nap. 14. Nem is a vonat repít, 23. És megvakult a napban 28. Minden rügyes if jx'iság ; Kötet : És sikonganak a fák, Mehetnek a víg utasok ! 0 vad szél, drága konyak Köszöntlek, tavaszi erdő, Köszöntlek. tavaszi nap ! Nem is a vonat röpít, És megvakul a napban Sok rügyező ifjúság ; (A vers a kézirattal azonos szöveggel jelent meg először az Est 1926. ápr. 4. számában. A kéziratban a 29. sorban — Egy eke új vasa lobban — a lob­ban szó az áthúzott gyúl ki helyére került.)

Next

/
Thumbnails
Contents