Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Julow Viktor: Kosztolányi ismeretlen ifjúkori kézirata

JULOW VIKTOR KOSZTOLÁNYI ISMERETLEN IFJÚKORI KÉZIRATA A debreceni Déri Múzeum Irodalmi Adattára 1959. évi gyarapodásának egyik legérdekesebb darabja (I. 28/1959-e. ltsz.) egy félbőrkötésű, 8° alakú, I—II. és 1—33. számozott lapból álló kéziratos füzet, amely Csobán Endre volt debreceni főlevéltáros hagyatékából került elő és ,,Az irodalmi szakosztály emlékkönyve 1903" címet viseli. Eredetéről, egykori rendeltetéséről az I. lapon, Oláh Gábor autográf kézírásában olvasható ,,Előszó" tájékoztat : Az „Egyetemi Kör" irodalmi és rhetorikai szakosztálya az 1903-ik esztendőben szokatlan elevenséggel futotta meg pályáját ; úgyszólván verő szíve volt az Egyetemi Kör életének. Fiatal lelkesedéssel sereglett össze heti gyűléseinken az egyetemi ifjúság komolyabb eleme, s egy esztendő leforgása alatt jóleső eredményt küzdött ki magának. Híresebb politikusok, írók látogattak el hozzánk ; irodalmi és hazafias ünnepélyeket rendeztünk a zenekarral karöltve s a szellemi tevékenységnek csaknem minden ágában helyöket megálló embereket állíthattunk a nyilvánosság elébe. A munkásságnak ebben az eleven korszakában merült fel az a gondolat, hogy — mivel az. Egyetemi Lapok is megszűntek — jó volna a szakosztály gyűlésein elhangzott, kiválóbb szépirodalmi és tudományos dolgozatokat egybegyűjteni s emlékkönyvbe írtán megőrizni. — Az-, 1903. november 22-én tartott rendes gyűlésünkön Mihály Lajos tagtársunk megajándékozta, szakosztályunkat ezzel az emlékkönyvvel, s így a jó reménységből valóság lett. Legyen ez a kis könyv a fiatal Magyarországnak hű és nagyszerű visszatükrözése a szellemi munkásság mezején ! Budapest, 1903. nov. 29. Oláh Gábor irodalmi elnök Arról, hogy miképpen került ez a füzet Csobán Endréhez, a család nem tud közelebbi felvilágosítást adni. A bejegyzések csak 1903 októberéből és novemberéből, a Szakosztálynak mindössze két üléséről származnak, így feltehető, hogy az Emlékkönyv vezetését (talán mert nagyon is emlékeztetett a gimnáziumi önképzőkörösdire) rövid idő után abbahagyták. így maradhatott a füzet Csobán Endrénél, aki ezekben az években budapesti bölcsész volt, s maga is literátor. Lehetséges az is, hogy Oláh Gábor (aki, láttuk, elnöke volt a szakosztálynak) tartotta magánál az emlékkönyvet, s utóbb barátjának, Csobánnak ajándékozta. A füzet tartalma a következő : Rácz Sándor joghallgató : A halál mesgyéjén. Életkép (1—8. 1.) Gyökössy Endre : Kivándorló barátomhoz. Költői levél (9—18. 1.) Madai Gyula : Descartes. Költemény (15—18. 1.) Kosztolányi Dezső : Bírálat Madai Gyula költeményeire (19—27. 1.) Oláh Gábor : Álomlátások. Költemény (29—32. 1.)