Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Balkányi Enikő: Delhányi Zsigmond: Adatok Petőfi Sándor életrajzához

A törölt, javított szavak, szövegrészek külön feltüntetését nem tartottuk szükségesnek: az emlékezések véglegesnek tekinthető, betűhív szövegét közöljük. Delhányi Zsigmond emlékezéseihez Kéry Gyulának írt kísérőlevél szövege: Nagyrabecsült Uram! Szíves felvilágosító sorai után nemcsak hogy nem késlekedem, sőt nagy örömmel és készséggel válok meg a kézirattól és azt a Petőfiháznak ajánlom fel. Adja Isten, hogy életrajz írói találjanak benne felhasználható adatokat, vonásokat Petőfink ifjúkori életéből. Mint nagybátyánk, Delhányi, sokszor emlékezett élőszóval Petőfiről. Nem egyszer százszor kértem, vegyen magának időt emlékében élő adatoknak a feljegyzésére. Valószínűleg e szíves kérések hozzájárultak, hogy az adatokat feljegyezte s nekem életében átadta. Örülök, boldog vagyok, ha továbbadhatom, a legilletékesebb kezekbe! Hazafias üdvözlettel igaz tisztelő híve Petrovics Szentes, 1910. jún. 5. Delhányi emlékezéseinek szövege: Adatok Petőfi Sándor életrajzához Petőfi Sándor vagy mint eredetileg nevezték: Petrovics Sándor az aszódi gymnasiumba 1835-dik év September havában jött. Hogy a szerény aszódi gymnasium már ekkor, Korén István derék tanár működésének harmadik évében oly hírre vergődött, hogy távoli vidékekről is felkeresték azt, így Szarvasról Chovan Samu, holott Mező-Berényben is létezett egy virágzó gymnasium, ezt a nevezett jeles tanár alapos szakismeretének és nevelői tapintatának tulajdoníthatni. Az aszódi gymnasiumnak egyetlen tanára Korén István volt ; vezetése alatt 6 osztály állott : két úgy nevezett donatusi, két grammatical és 2 syntaxisi osztály, mindegyiknek teendői mások és mások voltak, combinatió csak két-két osztályban volt, ámbár a készültebbeket még az egy osztályban levőket is külön foglalkoztatta, így pl. mikor Petőfi Sándor a 2-dik grammatikai cursusra jött, az osztályban többen voltunk, de közölünk négyen: Petőfi, Esztergályi Mih., Dömök Elek meg én a fordítást Dőhring német szövegéből latinra eszközöltük, míg a többiek, kik kevesebbet tudtak németül Chimani-nak Taliga által magyarosított szövegéből fordítottak latinra. A helyett, hogy az akkori leggyakoroltabb szokás szerint, míg a tanár ily, több osztályú, de egy tanárral ellátott gymnasiumnál, egyik osztállyal foglalkozott, a többi osztálybeliek ugyanazon tanteremben vagy czéltalanúl ültek, vagy csekély jelentőségű csendes foglalkozással tölték idejöket; addig Korén, ekkor még nőtelen férfi lévén, egész lakásában külön helyezte el növendékeit: a legkisebbek rendesen a fő tanteremben maradtak, s ezekkel tüzetesebben foglalkozott; a syntaxisták két osztálya az ő saját szobájában helyeztetett el ; a grammatisták egy része az úgy nevezett mendicansok szobájába került, s ide jutott többnyire Petőfi is negyed magával; a többiek a cseléd szobában voltak elhelyezve. Nyáron ez másképpen osztatott be, ekkor az udvar külömböző részeibe, meg a kertbe helyeztettek el a Múzsafiak. Minden csapat élén egy megbízhatóbb tanuló vitte a felügyeletet. A tanár azután sorra járta az osztályokat, számba vette a kitűzött pensumot, s az ellenőrzési szemleút ekként tartott reggeli 8-tól 11-ig, délután 2—4-ig. Nagy súlyt fektetett a jeles tanár az ifjak önmunkásságának kifejtésére, minden segéd nélkül lévén, erre utalva is volt, így pl. élénken emlékezem, midőn a földrajzból fel volt adva a Német birodalom, ekkor átadott nekünk két Stieler atlaszt, az egyik beírott, a másik névtelen, nagy küzdelemmel tanultuk mi ebből ismerni a sok kis német államot, de addig nem mozdultunk, míg mind a négyen biztosan megtanultuk feladatunkat, a hegyek, folyók irányát, azok mellett fekvő városokat, magunk gyakoroltuk be, egymást kölcsönösen támogatva. Az írásbeli conceptióra is nagy súly volt fektetve, hetenként két házi, írásbeli feladványt kaptunk, szerdán délután szünet lévén, rövidebbet, szombat és vasárnapra hosszabbat. Mind ezen írásbeli dolgozatoknál kitűnt Petőfi szabályos, szép írása és lelkiismeretes kidolgozásával. Az írásbeli feladványok a syntaxisi osztályban felváltva latin és magyar nyelven szerkesztettek, hol periódusok, meghatározások, leírások, életrajzok. Ha valamely életrajz, vagy fontosabb történelmi esemény leírása adatott fel, akkor a tanár segédkönyveket adott rendelkezésünkre, közöttük szerepelt kivált Pierrer encyclopediája, ezen forrásokból merítettünk s így sokszor egy-két ívnyit is összeírtunk. Az ily munkák kiadattak javítás végett az egyes tanulóknak, s csak akkor vette azokat