Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Julow Viktor: Tóth Árpád ifjúkori levelei és rajzai

Julow Viktor Tóth Árpád ifjúkori levelei és rajzai Az alábbiakban közlöm Tóth Árpádnak a debreceni Déri Múzeumban őrzött,

1 1906 májusától 1908 áprilisáig terjedő időben, a költő budapesti bölcsészhallgató korában keletkezett, a maga és az Iparművészeti Főiskolát végző Zoltán öccse nevébenszüleihez, illetve apjához írt tizenkét levelét, valamint tizenöt, e levelekhez kapcsolódó és hét különálló rajzát, amelyek közül kettő bizonyosan, négy feltehetően egykorú a levelekkel, egy pedig Tóth Árpád gyermekkorából származik. A leveleket Tóth Béla 1953-ban már röviden ismertette

3

, de csupán egyet tett belőlük közzé (az 1. számút) a rajzok közül pedig csak hatot publikált (az I., IL, XI., XII. és XXII. számút),

4 mindamellett szükségesnek látszik a teljes anyag kiadása, mert — a különálló rajzokat nem tekintve — összefüggő egészről van szó, amely életrajzi adatokat tartalmaz, s telve van jellemző vonásokkal a költő akkori életformájára, apja zsarnoki tekintélyéhez még erősen kötött, kialakulóban levő egyéniségére, maga és hozzátartozói kapcsolataira, anyagi helyzetükre és nehézségeikre nézve. A leveleknél is érdekesebbeknek és értékesebbeknek látszanak a rajzok, amelyekkel — mint aláírásaikból kiderül — akkor még olvasni nem tudó öccsének, Lelikének (Lehelnek) akart kedveskedni a költő. Nemcsak könnyűkezű és rutinos, hanem kitűnő formaérzékű, élesszemű, pompás jellemzőerejű, erőteljes szatirikus vénájú, a dilettáns-szinten messze túlemelkedő grafikusnak mutatják ezek Tóth Árpádot, s teljesen igazolják Tóth Andrást, aki fiát rajztanárnak, de egyúttal „tetőtől talpig művésznek" — képzőművésznek — szánta.

5 A levelek provenienciájára semmiféle útbaigazító feljegyzést sem sikerült találnom, de hitelességük a kézírás, a bennük levő családi, tárgyi és életrajzi vonatkozások alapján kétségtelen. Ugyanez igazolja a levelekben szereplő rajzok hitelességét is. A különálló rajzok közül a XXI. és a XXII. számúakat a fentiekkel való szoros tematikai, hangulati, stílus- és technikai rokonságuk hitelesíti, továbbá az, hogy a XXI. számú jobboldali ülőfigurája valószínűleg magát Tóth Árpádot ábrázolja, végül ugyanezen a képen a falra tűzött plakáton „35 kr. ebéd!!" van feltűntetve, s ez egybevág a 7. és 11. levél számadásaival, amely szerint kettejük egy-egy ebédje Zoltán öccsével 74 krajcárba került (2—2 krajcár a borravaló ; mert hogy ennyit szoktak adni, az a 2. sz. levélből derül ki). 1 Déri Múzeum Történeti Adattára, 139. sz. 2 kivéve az 5. sz. levelet, amelyet csak a maga nevében írt Svedlérről. Egyébként Zoltán nevét is minden alkalommal Tóth Árpád írta alá. 3 Tóth Árpád rajzai és tizenkét levele. Építünk, 1953. 1—2. sz. 62—70. 1. 4 A XXI. rajzot Nagy János közölte „Tóth Árpád Irodalmi Múzeum" c. cikkében (Déri Múzeum Évkönyve 1948—1956. 153. 1.) 5 Kardos László; Tóth Árpád. Bp. 1955. 10. 1.