Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez

. . . Halál ! kit eddig rémülve Kerültelek most meg hűlve • Kérlek nyilajj e szívbe A melly miólta meg vetve Szereimesetői felejtve Van, fájdalmakat sziv be. Hát kerülsz? majd meg talállak Ha ezen reszkető vállak Be dűlnek a fegyverbe Melly belőlem az életet Ki kergetvén a meg vetett Sir por ágyba kever be. . . stb. Abafi Figyelője XIX. kötetének 392. lapja szerint Kovács István (?) verse. Rimelése alapján Kovács Józsefének gondolhatjuk. el indulásodkor (586—59a). Ilyen címmel írt be egy verset a sorozat másolója, 30-as számmal. Más utalás, célzás nincs aktuális eseményre, a vers szövege sem felel meg ennek a címnek: Vénus magzati közt leg ékesebb Lélek Szivembe be zárva, tartalak lántzolva Mig e Testbe élek Ékes termetednek kellemetessége Szép tüzes Szemeid, mosolygó ajakid Bájoló (!) Szépsége Érzékeny szivednek ártatlan mivei Szivem minden erét, át járja gyűkerét Meg fogtak Lépjei Esmérvén nagyságát tiszta Szerelmemnek Másokhoz hódoltál engemet el hagytál Kínjára Lelkemnek. De azért én szived mindenkor imádom Éltemnek napjait 's gyönyörű óráit Szivednek áldozom. — Érdekes strófa, ölelkező és belső rímekből felépítve. A vers régies tónusú, más gyűjteményben nem találtam meg. A következő ismeretlen szerzőjű vers szintén a régebbi, 18. századvégi énektipusba tartozik (596): Hervad az élet! a gyönyörűség Korunkal el repül Szép Tavaszunknak víg öröme még Bokros bú bánatra kerül Jertek azért most örömek És Ti enyelgő Szerelmek Balsamitokkal fűszerezzetek meg Tavaszán életemnek. — Más előfordulása nem ismeretes. Légy boldog ! légy boldog el ne felejts (60a). Három strófa, az első és utolsó sor mindegyik strófában ismétlődő refrén. Szövege megvan a Sp. Kt. 1759. sz. 24. lapján. Utolsó versszaka: Légy boldog! légy boldog el ne felejts Ha majd ki sirjuk magunkat Át éljük bánat napunkat Találunk boldogságot Légy boldog el ne felejts. Sirva kértelek sokáig (606—61a). Kezdetlegességében majdnem népies hatású szerelmes panasz. Máshol nem találtam :