Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez

A fent idézett bejegyzés aláírása: R. Komáromba egy Atya fia Lillának 1817 la januarii. (50b) Ezenkívül még négy komáromi dátum van a kötetben: R. Komáromba egy valaki Barátja helyett 1817. la Januarii és R. K: P. 2a Januar 1817 (40a) R. Komárom 3a Januar 1817. T. (41a) egy valaki Komáromba 1817 4a Januarii (42a) Ez a Komáromban élő, Lillának nevezett Vajda Juliánná — bármily szépen egyeznek az eddig felsorolt adatok — mégsem lehet azonos az irodalomtörténet Lillájával. Már a bejegyzett dátumok is ellene mondanak ennek a feltevésnek. A kötéstáblára nyomott 1816-os évszámot esetleg tekinthetnénk későbbi eredetűnek, de ezek az egymásutáni napokon kelt, kézzel írt bejegyzések elég biztos kormeghatározók. Csokonai Lillája huszonegy éves volt 1797-ben, mikor a költő feleségül kérte; tehát az akkori fogalmak szerint öregedő lánynak számított. (Azért is sürgette apja a házasságkötést a jelentkező jómódú kérővel, Lévaival.) Húsz évvel ezután, a kötet bejegyzéseinek keltekor tisztes matróna volt már, túl azon a koron, amelyben a hölgyek még emlékkönyvet tartanak, s bele epekedő verseket iratnak. Az emlékkönyv tulajdonosát többször is kisasszonynak szólítják a bejegyzők — ez a címzés semmiképpen nem illethette meg Lillát 1817-ben. Ami pedig kellemek illeti, már 1806-ban „sokat vesztett azon gráciából, melyekkel Csokonait megigézni hatalmas volt" — mint Domby Márton írja, dunaalmási látogatására emlékezve (Csokonay V. Mihály élete 1817. 142. 1.). Bonyolítja a helyzetet, hogy a kötetben nemcsak komáromi, hanem sárospataki eredetű bejegyzéseket is találunk, számszerint kilencet, a következő dátumokkal: 13. Jan. 1816. S. Patakonn (3a) S. P. 1816 ik K.-6 ik Mart (26a) S. N. Patakon die 22a Mártii 1817 (29b) S. Nagy Patakon 1817 dik Eszt. 18dik Martziusban (43a) S. Patak 1817 — Febr. 16 (44a) S. Patakon 1817 Esztb. Decembernek 6-án (45b) á Patak 1817 18ime Mart (47b) S. Patak 1817 Februar 10. (49a) — és egy évszám nélküli: S. Patak (46a) A komáromi és sárospataki dátumok egyeztetéséből azt következtethetjük, hogy a könyvecske tulajdonosa sárospataki lakos volt, legalábbis 1816-ban és 1817-ben huzamosan itt időzött, s 1817 első napjaiban rövid látogatást tett Révkomáromban, ott élő atyjafiainál. Lévainé Vajda Juliannának, a dunaalmási gabonakereskedő nejének pataki lakozásáról semmit nem tudunk, s bár a róla fennmaradt adatok elég gyérek, élete további menete sem valószínűsíti ezt (Lásd Domby Márton i. h. és Ferenczi Zoltán: Csokonai 86. 1.). Fel kell tehát tennünk, hogy a kötet egy másik Vajda Juliannáé volt, aki 1816—17ben volt lánykora virágjában, s így 1797—1801 körül születhetett. Hogy az első Lillánál egy nemzedékkel fiatalabb Vajda Juliannát hódolói szintén Lillának nevezték, ezt jól megmagyarázza Csokonai verseinek egykorú kultusza, amelyet éppen a református kollégiumok ifjúsága ápolt leglelkesebben.