Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Szántó Judit: József Attila dedikációi

Igen, „idecsöppent a jövendő emberek közül, akik láttatván is látnak", — ezekben a sorokban már jelzi a költő azt az új utat, amelyet új kötetének címében is kifejez: Nem én kiáltok. A Tanácsköztársaság bukása után Makó és Szeged haladó értelmisége körébe fogadta ; és nem volt nehéz az eddig is nehéz utat járt árva diák szívét-eszét nyitogatni a nemesebb gondolatok felé, amely nem lehetett más, mint a szenvedők és megkínzottak mellé állni. Keserű gyermekkorát nem feledhette a költő. Árvasága szeretetért nyújtózott az őt segítők, bátorítok felé. Mennyi szerénység és tisztelet árad az ajánló sorokból. A „Szépség koldusa" c. kötetébe egyetemi társának — akinek az édesapja mint értelmiségi, a szegedi munkásmozgalomban tevékenykedett — ezeket írja: „Günczler Rózsikának, kicsi, szomorú húgomnak ezt a régi-régi gyerekkönyvet. — Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni. Hogy fölenegednének az emberek: — Rakom már, rakom, kicsi húgom. Szeged, 1924. dec. József Attila." Az ajánlás két sora a Szépség koldusában megjelent „Tél" c. versének kezdő és befejező mondata. Érdekes, hogy míg a vers csak az ősi emberi szolidaritást és egymásrautaltságot fejezi ki a tűz jelképében, az ajánlás költői utolsó sora József Attila saját tevékeny munkálkodását idézi az embereket felmelegítő, minden ócskát elemésztő tűzrakásban. Ez a tűz a tisztító forradalom lángja lesz. * Amikor versei miatt egyes makói tanárok támadják József Attilát, elkeseredésében aspirinnal mérgezi meg magát, így próbálja meglágyítani tanárai szívét. így kerül dr. Rottenstein kezelése alá, aki emberi szavakkal és barátságával önt lelket az elkeseredett fiatal költőbe. A „Nem én kiáltok" c. kötetbe írja Attila hálás ajánlását: „Dr. Rottenstein Antal bátyámnak sok szeretettel; Jogszerűen ugyan az „aspirineset" óta papának kéne őt hívnom, de így mégis közelebbi virágokat adhatok a nagyszerű orvosnak, aki bátyám, mert orvosnak — művész és költő. Makó. 1925. jan. József Attila." Szegedi évei már költői elismerést jelentenek. Szinte naponta jelenik meg Juhász Gyula társaságában. Költészete kettős hatás alá kerül. Szegedi fiatal kortársainál, egyívású barátainál a versbontó új formák hangsúlyozása a lényeges ; a másik oldalon Juhász Gyula világos, tiszta költészete, a népnek, a népért írott versei hatnak. Ebből a kettősségből próbálja József Attila saját hangját megtalálni. 1924—25-ben Papp József szobrászművésznek írja ajánló sorait. Őt Juhász Gyula társaságában ismerte meg. (Pappnak megbízása volt a halott Tömörkény István szobrának elkészítésére.) „Papp Jóska bátyámnak szeretettel és a kollektív magyar jövő előredobott harcosaiul