Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Kiss József—V. Nyilassy Vilma: Petőfi levelezésének kiadatlan és elfelejtett darabjai

mert nem csak a katona tesz egyedül szolgalatot hazájának... s én pedig ki egyedül állok a világba, ki után nem siránkozna egy özvegy, nem jajgatna árva, egyedül testvér s rokoni köny, s szánalom kisér síromba ; míg birom karomat, s lesz szüksége hazámnak védő karra, kezemből kardomat ki nem teszem.. . utolsó csép véremig harczolok hazámért s szabadságáért... Beteges voltam, de már hála istennek meg gyógyultam semmi bajom.. . irj édes bátyám levelet csak ide Nyitra [!]; vagy csak cimezd Motsonokra vagy Sopornyára, Nyitra megyébe; ott vagyunk előőrségen, két óra járás ide Nyitrához, majd be küldök a postára... valami 4 ütköztünk öszve a németekkel mig át verhettük a Vág folyón, egyszer jól meg kapkodtak bennünket, 4 ágyunkat is elvittek,... de azért még meg maradtunk állásunkba, s ugy harmadnapra vertük vissza... Egy pár nap múlva talán olvashatod már kinevezésemet ; egy hete, hogy felküldtek... Tisztellek csókollak kedves Juliskáddal s kedves fiaddal együtt minden jókat kivan, tisztelő szerető s forrón ölelő öcséd Pista A levél autográf kézirata a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának „Petőfi-gyűjtemény"-ében található. (Jelzete: P-lev; leltári száma: P. 69.) A Petőfi-ház 1911-ben kiadott katalógusa (A Petőfi-ház története és katalógusa. Szerk. : Kéry Gyula. Bp. 1911. 91. 1. — 47. tétel) szerint Kuczkay János ügyvéd tulajdonából került Kéry Gyula gyűjtése révén a Petőfi Társaság birtokába. Petőfi Istvánnak itt közölt sorain kívül még csak egy bátyjához intézett levelét ismerjük. Utóbbit közölte a költő az Életképek 1848. július 16-i számában, (ld. még közleményünkben: B/4. sz. a.) Petőfi Sándor őrnagyi rangjáról és a katonaságról való lemondásának nyilatkozata a Közlöny 1849. június 17-i számában jelent meg (134. sz. — 507.1.); erre utal levelében Petőfi István. A költő öccse ugyancsak önként állt a szabadságharc katonái közé. A Délvidéken még közlegényként harcolt, Buda ostromában (1849. május) már mint főhadnagy vett részt; levelében említett „kinevezése" századosi rangját jelzi. B. GYŰJTEMÉNYES KÖTETBEN MEG NEM JELENT LEVELEK 1. Petőfi Sándor —Novelly Józsefnek. [Eperjes, 1845. ápr.] Közölte ifj. Komlóssy Arthur „Egy jóbarát jellemrajza Petőfiről" c. cikkében, autotípiában, Vasárnapi Újság, 1906. 9. sz. 139. 1. Kéziratáról nem tudunk. 2. Petőfi Sándor — Győri Dánielnek. [Névjegy.] [Rimaszombat, 1845. máj.?] Közölte Kéry Gyula a Petőfi-Almanachban, Bp. 1909. 22. 1., autotípiában. Kézirata: Petőfi Irodalmi Múzeum. Hatvány Lajos szerint ( i. m. 4. köt. Bp. 1957. 81—82. 1.) Petőfi 1847. évi rimaszombati tartózkodásának idején kelt. 3. Teljesség kedvéért itt is megemlítjük Petőfinek kunszentmiklósi barátaihoz intézett, 1845. júl. 24-én kelt sorait (ld. e cikk bevezetését), mint amelyek levelezéskötetben még nem jelentek meg. 4. Petőfi István — Petőfi Sándornak. Veszprém, 1848. júl. 12. Megj.: Életképek, 1848. júl. 16. Újra közölte Kéry Gyula: Friss nyomon. Bp. 1908. 107—109. 1. Kéziratáról nem tudunk. 5. Petőfi Sándor — Berde Mózesnek. Szalonta, 1849. márc. 24. Megj.: 1848—49. Történelmi Lapok, 1898. 11—12. sz. 92.1. autotípiában. Újabban közölte és felhasználta