Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Baróti Dezső: A látható irodalom. Az irodalmi múzeológia néhány kérdéséről

Irodalomtörténeti kiállításaink az első „új típusú" kiállítás, az 1848-i forradalom emlékére a Bajza utcai Petőfi Házban rendezett Petőfi- és József Attila-kiállítás óta, a sokszor szűkre szabott anyagi és technikai lehetőségek ellenére is, állandó fejlődést mutatnak és egyre jobban közelebb jutnak ahhoz az igényhez, hogy a lényegeset mutassák meg az irodalom világából. — Sikeres irodalmi kiállításaink részletes felsorolása és elemzése ez alkalommal nem lehet feladatunk

2 mégis említsük meg, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár fennállásának 150. éves jubileuma alkalmából 1952-ben rendezett könyv- és könyvtártörténeti kiállítás („Mátyás király könyvtárától a 3000-ik népkönyvtárig") s a Nemzeti Múzeumban rendezett egyéb kiállítások, így a Rákóczi-kor irodalmát megelevenítő, a szaktudománynak is sokatmondó kiállítás, majd a Jókai-, Balassi-, Csokonai- és József Attila-emlékkiállítások s az újonnan létesített vagy rekonstruált vidéki emlékszobák közül egy sem volt olyan, mely ne hozott volna a további kiállítások számára is gyümölcsöztethető tapasztalatokat. Az irodalmi kiállítások rendezése, az irodalmi emlékszobák szakszerű irányítása, az irodalmi emlékanyag további gyűjtése és rendszeres feldolgozása 1954 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum feladata. Budapest egyik legszebb műemlékében, a volt Károlyipalotában otthont talált múzeum legutóbb már megnyílt emlékkiállításai (Arany-, Ady-, József Attila-) és az előkészületben levő Petőfi-emlékkiállítás megrendezése után sor kerülhet a magyar irodalom fejlődését bemutató állandó kiállítás megteremtésére. Sok szempont szól azonban amellett, hogy elsősorban az irodalom fejlődése felől kiindulva alaposan kitekintsünk az egyes korok történeti eseményeire és művelődésére, továbbá a képzőművészet, az iparművészet és a zene megnyilatkozásaira, azaz, hogy az irodalomtörténeti anyag mellett bizonyos mértékig művelődéstörténeti kiállítást is adjunk. Egy ilyen megoldás az irodalom társadalmi-politikai összefüggéseinek megmutatását is szemléletesebbé teheti, mintha csak az irodalomtörténeti kiállítások szokásos anyagára szorítkoznánk. Az első lépés, a kiállítás irodalomtörténeti tematikáiának elkészítése már megtörtént. Ez nem okozott különös nehézséget: kidolgozása közben állandóan szem előtt tarthattuk újabb irodalomtörténetírásunk legalább nagy vonásaiban kialakult periodizációs szempontjait és értékskáláját. A vitatható kérdésekben jórészt az irodalmi köztudat által általánosan elfogadott megoldásokat vettük figyelembe: az irodalmi múzeológia, legalább részben, alkalmazott irodalomtörténet is, s ebben a vonatkozásban aligha lehetnek saját útjai. Ugyanakkor nyilvánvaló azonban, hogy kiállításunk irodalomtörténeti anyaga sem lehet termekbe zsúfolt irodalmi kézikönyv, mégkevésbé térbe kivetített tudományos rendszerezés. A térbeli elrendezés elvén alapuló kiállítások sajátos műfaji törvényei, a kiállítás népszerűsítő jellege és maga a rendelkezésünkre álló hely szűk volta egyes esetekben mégis szükségessé tette a periodizációnak az alapvető elvi kérdéseket nem érintő átcsoportosítását, vagy a kronológiai szempontoknak nagyvonalú alkalmazását. Az átcsoportosításoknak jelentős részét az indokolja, hogy az egyes korszakok középpontjába a mindenkori nagy magyar írókat szeretnénk helyezni, anélkül azonban, hogy kifejezetten irodalmi emlékszobák sorozatára gondolnánk. A nagy írók alakjainak kiemelése semmiképp sem jelentheti magának az irodalmi folyamatnak, a legjelentősebb ideológiai áramlatoknak, a stílusirányoknak és az irodalmi élet jelenségeinek háttérbe szorítását; középpontba való állításuk azonban mégsem pusztán kiállítástechnikai megfontolásokból fakadó rendező elv: a nagy írók életműve az irodalom nagy törekvéseinek és megvalósulásainak egyébként magából az irodalom valóságából fakadó szintézise, 2 Keresztury Dezső idézett tanulmánya alaposan ismertet néhány irodalmi kiállítást és újonnan rekonstruált emlékszobát. A Balassi-emlékkiállítás részletes ismertetése: Vargha Balázs, Irodalomtörténeti Közlemények. 1956. 99. 1.