Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

írók Szövetségének nyilatkozata. = Irodalmi Újság 1956. nov. 2. 43.sz. 4., és Magyar Honvéd 1956. nov. 4.sz. 4., továbbá: A nép ne az utcán ítélkezzen, hanem a tárgyalóteremben címmel. = Kis Újság 1956. nov. 3. 3.SZ. 4., és Literatura 1989. I—2.sz. Irodalom és politika. 250., idézi: Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. Bp., 1996. 79-80. - A nyilatkozat egyébként november 1-én elhangzott a rádióban is. L. A forradalom hangja. Szerk. Kenedi János. Bp., 1989. 348. Kézirata csak ez utóbbnak maradt meg: a PIM-ben lévő Déryhagyaték 67., 1956-os anyag. Vegyes dokumentumok kézirattári egységében: Az 1956-os eseményekkel és D. T. szerepével kapcsolatos dokumentumok pallium. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: A dokumentumoknak ebbe a csoportjába azokat soroltuk, amelyek az események sodrában az írótársadalom kollektív megnyilvánulásai voltak. Déry részben tanácsadóként és stilizálással, részben fogalmazással vett részt formába öntésükben. 1. A Lengyel írók Szövetségének küldött táviratáról például ő maga nem is szól feljegyzéseiben. Am a Déi~y és társai ellen indított per egyik összefoglalója szerint: szövegét állítólag mégis ő maga vetette papírra. (L. Összefoglaló jelentés Tardos Tibor ügyében. MOL XX-5-h 66.d. 30.köt. 51.) Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a rokon írószövetségek közül október 23-án csak a lengyeleknek küldtünk üzenetet: akikkel az 1956. június 28-án bekövetkezett poznani eseményeket követően rendkívül szorossá váltak a kapcsolatok. (A forradalom hírére lengyel újságírók egész csapata érkezett Budapestre.) - Kötetünk lektora felhívta a figyelmet, hogy a Lengyel írók Szövetségének küldött táviratot nem Déiy, hanem Lukácsy Sándor fogalmazta (1956-os Intézet Oral History Archívum, Lukácsy-interjú, 176. o.). Mégis meghagytuk szövegeink között, mert utóbb szóba kerül a Déry Tibor és társai per előkészítése során, s jó példája annak, hogy a kihallgatok igyekeztek mindent „ráverni' a potenciális vádlottakra, gyakran teljesen bizonytalan adatok alapján. 2. A Teljes amnesztia kezdetű követelés szerzőségét ugyancsak az említett per előkészületei során vetették fel a Déryt vallató belügyisek. A vallomását tartalmazó 1957. augusztus 29-i jegyzőkönyv (l. következő kötetünkben) szerint az író nem emlékezett arra, hogy megfogalmazásában részt veit volna, ám szövegével teljes egészében egyetértett, ha úgy tetszik: jogilag felelősséget vállalt érte. (Külön beismerő aláírással: Déry Tibor és Háy Gyula ügyével kapcsolatos vizsgálati iratok XX-5-h 69.d. 4.köt. 465.) 3. Az Előterjesztésről Déry maga is ír naplójának október 27-i bekezdésében, de ebben az esetben sem tudja eldönteni, hogy az ötlet és