Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

tott, s mint folyamatosan idézett forrás szinte vörös fonalként húzódott végig Standeisky Éva Az írók és a hatalom című monográfiáján. Napjainkban viszont, amikor a forradalom eseménysora már többékevésbé ismert, s e történéseket számos leírás is rögzíti (l. A forradalom kronológiája és bibliográfiája. Bp., 1990. - 1956 kézikönyve. Kronológia. Bp., 1996.), Déry naplója - szövegeinek elmélyültebb elemzése nyomán nyújthat új ismereteket, felismeréseket. így például a forradalmi események szociológiai és társadalomlélektani vizsgálatában, amelyre különösen a hírek, rémhírek és a pletykával határos „információk" világa kínál lehetőségeket. Az elemzés szempontjai tovább folytathatók. Közvetlen feladatunknak ezért azt tartottuk, hogy e feljegyzéseket szövegkritikailag megtisztítsuk és kiegészítsük, s így hiteles olvasatban álljanak a további vizsgálódások rendelkezésére. - E munkánk során ugyanazokat a szempontokat, illetve gyakorlati megoldásokat követtük, mint amelyeket előző kötetünkben az 1928 és 1937 között írt naplók közzétételénél, s amelyekről előszavunkban is szót ejtettünk. Az előzőekhez hasonlóan fő szempontunk most is a szöveghűség, az olvashatóság és az értelmezhetőség biztosítása volt. Ennek érdekében mindenekelőtt a rövidítéseket igyekeztünk feloldani, függetlenül attól, hogy azok egyes szavakra, személyekre vagy földrajzi nevekre vonatkoznak. Az egyértelműség elérése érdekében e rövidített vagy teljes alakban használt nevek esetében kijavítottuk az esetleges betűhibákat vagy elírásokat. - Továbbra is tartottuk magunkat ahhoz a gyakorlathoz, hogy az arab számokat csak abban az esetben használtuk, ha azok keltezésben, időpont (óra) vagy pénzösszegek jelölésében szerepeltek. Más esetben betűvel írt formájukat alkalmaztuk. - Egységesítettük továbbá a zárójelek használatát, az író által is használt formában: gömbölyű zárójelbe téve/vagy hagyva a források megjelölését, lett légyen lapcímekről vagy a híreket hozó és közvetítő személyek nevéről szó. Az áttekinthetőséget és olvashatóságot kívántuk szolgálni a sokszor ömlesztett szövegek tagolásával. A kisebb egységeket hosszú gondolatjellel választva el egymástól, a nagyobbakat pedig külön bekezdésbe osztva. - Ugyanezt szolgálta az újság- és könyvcímek kurzív betűtípussal való kiemelése. A hiteles és egyértelmű tájékozódást jegyzeteinkkel is elő kívántuk segíteni. Nevek esetében - a születési és halálozási év, illetve foglalkozás feltüntetésével - csak az azonosítást tartottuk feladatunknak; az életutat legfeljebb az 1956 előtt és után betöltött szereppel jeleztük. Ezt is csak a név első előfordulásánál tettük, kivéve a kevésbé ismert személyeket, akiknél a későbbi előfordulásnál egyszer még visszautaltunk az első tájékoztatáshoz. - A sajtóból átvett idézetek és hivatkozások