Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

és A.B. Arisztov, s Nyugatnak esze ágában sincs konfliktusba keveredni a magyar „események" miatt -, Déry annál inkább megmakacsodik hitében. Az országra kényszerített régi/új vezetés - közvetlen szovjet ellenőrzés alatt - megkezdte a kon­szolidációnak nevezett rendcsinálást: december 5-én letartóztatják Gimes Miklóst, Nagy Imre még szabadon maradt hívét, egy nappal később Molnár Zoltánt és Tamá­si Lajost, az írószövetség vezető tisztviselőit; december 10-én őt magát is kihallga­tásra viszik. A veszélyt azonban ezúttal sem érzi, vagy nem kívánja tudomásul ven­ni. S amikor már a többség csendben kezd lemaradni, ő maga vállalja az írószövet­ség december 28-i taggyűlésén, hogy visszautasítsa Solohovnak a Népszabadságban közölt kioktatását és megvédje a forradalom tisztaságát; s nem zárkózik el két hét múlva a milánói kommunista Avanti munkatársától sem, hogy rajta keresztül Nyu­gatrajuttassa a szabadság és szocializmus igaznak vélt üzenetét. (A beszéd és az in­terjú szövegét l. kötetünkben.) 1957 elején felgyorsulnak az események. Január 18-án a belügyminiszter felfüg­geszti az írószövetséget, egy nappal később pedig megindul az új letartóztatási hul­lám: eltűnik Fekete Gyula, Lakatos István, Tóbiás Áron - s akik már több mint egy éve bélyegesek voltak: Háy Gyula, Tardos Tibor, Zelk Zoltán. Déry még teszi, amit még tenni tud. Lakását, látogatóit már megfigyelik. Várja, ami április 20-án törvényszerűen bekövetkezett. (A forradalom előkészítésének, kibontakozásának és az azt követő megtorlásnak részleteit l. Az 1956-os magyar forradalom. Refonn - felkelés - szabadságharc ­megtorlás. Történelmi olvasókönyv. Szerk. Litván György, szerzőtársai: Bak M. Já­nos, Kozák Gyula, Rainer M. János. Bp., 1991. Tankönyvkiadó, továbbá 1956 kézi­könyve. Bp., 1996. 1-3. kötet, illetve Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. Bp., 1996. Utóbbi két kötet az 1956-os Intézet kiadványa. - A kor egészével kapcsolat­ban pedig nem feledkezhetünk meg ezúttal sem Romsics Ignác Magyarország törté­nete a XX. században monográfiájáról, illetve annak Nagy Imre reformkísérlete és Az 1956-os forradalom és szabadságharc című fejezeteiről: Bp., 2000. 374-395.)

Next

/
Thumbnails
Contents