Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

kus" beavatkozások kapcsán mások is tollat ragadtak. Gimes Miklós, Haraszti Sán­dor és Vásárhelyi Miklós felhívást állított össze a balos nyomulás részleteiről, ame­lyek között a korábban említetteken kívül még megemlítették Benjámin László vers­kötetének visszatartását, Németh László Galilei című színművének a betiltását és a Szabad Nép újságíróinak az említett „lázadást" követő eltávolítását. (Az „anyag­gyűjtésben" természetesen Déry is részt vett, l. Domokos Mátyás visszaemlékezésit. Kortársak Déry Tiborról. lO-ll.) A Memorandumnak nevezett szöveget ezt követően aláíratták a szellemi élet 59 vezető személyiségével, majd az írószövetség november 10-i párttaggyűlése elé terjesztették, hogy az - közös tiltakozásként - to­vábbítsa a párt legfelsőbb vezetése elé. (Az 1953 júniusában, Moszkvában elszaba­dított folyamat lassan átcsapott olyan területekre is, amelyekkel a nagypolitika képviselői egyáltalán nem számítottak.) A „lázadók" három napig tartó taggyűlésére és felterjesztésére Rákosi Mátyás ma­ga szervezte meg a viszontválaszt. A „nagyimrés" és „revizionista" írókat - köztük Déryt is - december 6-án a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének székházába rendelte, ahol kétezer felheccelt pártfunkcionárius Feszítsd meg! -hangulatában és a már előre kiosztott Központi Vezetőségi határozattal bélyegezték meg a már „part­es népelleneseknek" címzettek „jobboldali" és a velük egyet nem értőket „terrorizá­ló" tevékenységét. (A határozatot, amely Aczél Tamást, Déry Tibort, Háy Gyulát, Méray Tibort és Zelk Zoltánt név szerint is „kiemelte" - Az irodalmi életben mutat­kozó jobboldali jelenségekről címmel az Irodalmi Újság december 10-i száma is közzétette. (L. még Társadalmi Szemle 1955. II.sz. 1-6., illetve utóbb: Literatura 1989. 1-2.SZ. I l-l6.) Majd következtek december 21-24. között a fegyelmi tárgya­lások a KEB (= Központi Ellenőrző Bizottság) előtt. Ennek során többeket kizártak. Déry utolsó figyelmeztetésben részesült. (A röviden és csak tárgyunk szempontjá­ból érintett eseményekről 1. bővebben Aczél Tamás és Méray Tibor több kiadást meg­ért Tisztító vihar című könyvének A Szabad Nép lázadói, Nonn elvtárs munkában, A Memorandum és a Feszítsd meg! fejezeteit.) 1956 elejére Déry már nem egyszerűen a hatalom kegyvesztettje, hanem egyike első számú ellenségeinek. Ráadásul a következő hónapokban mindent megtesz, hogy ezt a megbélyegzést még inkább kiérdemelje. (Annak ellenére, hogy magatartásáért különféle ellenlépések voltak várhatók, beleértve akár a letartóztatást is.) - O azon­ban nem érzékelte a veszélyt. Friss házasként (1955. november 11-én mondtak igent egymásnak Kunsági Máriával) élvezte életének újjárendezett körülményeit; s ehhez az is hozzátartozott, hogy 1956 elején a szűkös Sövény utcából a Pasarét szélén fekvő Krecsányi utca 10. alatti kertes villába költöztek. Ami 1956 tavaszán a nagypolitikában bekövetkezett - már közismert: a szovjet párt február 14-25. között megtartotta XX. kongresszusát, amelyen Ny. Sz. Hruscsov leleplezte Sztálin diktatúráját, s egy demokratikusabb irányítást ígért. A magyar párt Központi Vezetősége három héttel később (március 12-13-án) tartotta meg soron következő ülését, amelyen azonban Rákosi Mátyás meglehetősen szelídített változat­ban ismételte meg a személyi kultusz bírálatát, s mindent megtett, hogy saját bűneit

Next

/
Thumbnails
Contents