Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

oszlatása és a szovjet csapatok kivonulása állt; mindenekelőtt azonban - a hatalommal való alkudozás és nyomásgyakorlás részeként - a sztrájk vagy a munkafelvétel eldöntése. - A részvétel mellett Déry mindkét helyen maga is szót kért: a Vasas-székházban - a napirenden lévő témákhoz igazodva, az Akácfa utcában azonban elég szerencsétlenül: egy, a Parasztpárt által terjesztett felhívás felolvasásával. Ez utóbbi, a Határozati javaslat Nemzeti Kormányzó Tanács megalakítása ügyében nem kapcsolódott a felvetett kérdésekhez, s egy újfajta államvezetés légles elgondolását próbálta népszerűsíteni. Nem is akadt visszhangja. (Igaz, az előző felszólalásnak sem, mert az a tanácskozás végén hangzott el.) Mindkét eseményről jegyzőkönyv készült, ám nem gyorsírásos, így az elhangzottakat csak nagyon vázlatosan örökítették meg. Ráadásul a második esetben egyenesen félrevezető módon. Ez a szöveg ugyanis nem a már jelzett felhívás felolvasásáról tudósít, hanem egy — a forradalom nemzetközi kapcsolataira vonatkozó - légvár kifejtéséről, amit utóbb Déry megtagadott. L. következő kötetünkben az író perét megelőző, 1957. augusztus 29-i kihallgatás jegyzőkönyvét. A munkástanácsok képviselőinek tanácskozása, 1956. november 15. (Részlet) Déry Tibor író: Nem az írószövetség képviseletében jött és így csak az egyéni véleményét mondhatja el, amely, úgy érzi, az írók többségnek véleménye is. őszintén, ünnepélyesen leszögezi, hogy az írók a munkássággal tartanak az utolsó leheletig. Sok baj volt közöttünk azelőtt (az írók között), de ma egységesek és a munkássággal tartanak. Úgy érzi, nincs joguk beavatkozni annak a munkásságnak a határozatába, amely úgyszólván maga vívta ki ezt a forradalmat, de mint öregebb, tanácsot adhat, mégpedig azt, hogy igyekezzenek egy szervezett egységet létrehozni és nem százfelé széthúzni, őneki is az a véleménye, hogy az ittlévő nagyüzemek képviselői menjenek át az Akácfa utcába, ahol összeült a Nagy-budapesti Munkástanács és ott foglaljanak állást. Bár a kisüzemeknek ugyanannyi joguk van véleményük kifejtésére, de erről most a súlyos helyzetben mondjanak önként le, hogy meg lehessen beszélni a súlyos feladatokat. Mondjanak le [a] véleménynyilvánításról annak érdekében, hogy a munkások nagy tömege képviseli az egyesek érdekeit. Szándékosan nem beszél konkrét kérdésekről, de mégis a következőket tanácsolja: l.Ne bagatellizálják el azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy az ország fegyverforgató fiatalságát kiviszik az ország határán túlra. Erről nem tudjuk, igaz-e vagy sem, erre vonatkozólag a kormánytól megnyugtató nyilatkozatot nem kaptunk.