Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

említett Benjámin-vers, a Jóvátenni a jóvátehetetlent - három hónap múltán - 1956. június 27-án jutott nyilvánosságra a Béke és Szabad­ság című hetilapban, amelyet akkor már a vers címzettje, Haraszti Sándor szerkesztett. T[isztelt] Taggyűlés, ezúttal mindössze néhány perc, egy személyes jellegű nyilatkozat, melyet azért fo­gok egészen rövidre, mert személyes sérelmeimmel dolgaimmal nem szeretek a nyil­vánossághoz fordulni. November óta Több hónapja nem veszek részt az Irószöv[etség] íet életében, tehát a pártszervezet m[unkájában] sem. Nem fogok ma sem részt venni a vitában. Ennek a magyarázata az e[elvtársak]ra is tartozik. A dec [emberi] határozat személyemről s néhány írótársamról valótlan adatok alap ján valótlanságokat állított s ezzel kapcsolatban adatokból kiindulva súlyosan mél­tánytalan, becsületbe vágó következtetéseket vont le rám s néhány írótárs[amra] néz­ve. Nem beszélek most arról, térek ki arra, hogy a határozat egy helytelen elmélet­ből, az osztályharc élesedésének az elméletéből indult ki, melyet a XX. kongresszus elvetett, s melyet véleményem szerint Homíth elvtárs pénteki felszólalása sem tudott feléleszteni.* De még ha helyes volna is ez az elmélet, a belőle levont következteté­sek s a hangnem, melyben ez történt, elviselhetetlen, tűrhetetlen, egy valaha ... tűr hetetlen öntudatos ember számára. Minthogy a pártszerv[ezet] vezetősége és dec[ember] 28-i taggyűlésünk ezt a K[özponti] V[ezetőség] határozatát elfogadta, számomra a további m[unka] ezekben a testületekben lehetetlenné váli k, "~" mnmr" hozzá teszem még, hogy gyakorlatilag teljesen fülű l ÍM , i lui un il im i ml H I óta véleményem az irodalomp olitikáró l , nul'lui i I I il il nil akik felülről irányít­ják, in in 111 11 \ ill un ' I I h I un " 1 Ilii I I ill csak annyiban, hogy még rosszabb Lehet, h[ogy] némely elvtársaknak egy-egy elvtársnak az lesz a véleménye, h[ogy] séf k[ommunistához] nem illő sérelmi politikát folytatok, ET^M^I jgágéjj yitnt kőzni. Ha egy baráti körben súlyosan ni i MII m 1 in ii| .nln il i i Mimlni lm iga­zamat bebizonyítsam, nem adnak eVjlnili 11 i'l I m m in tudok tovább közösködni ezekkel » harátaimiiiiil Ell i i h iin'iij i un I komolyan veszem, elvtársak, tehát a ser­iéi III, mulj a moggyőaődóoomot o rajta keresztül a ozomólyomoti Talán ezt a véle­ményt alá is támaszthatná az a körülmény, h[ogy] írótársaim közül többen, kiket [a] dec[emberi] határ[ozat] ugyanúgy sújt, mint engem, nem vonják ki magukat a közös munkából. Erre vonatkozólag röviden csak annyit, hogy nem vagyok érzékenyebb náluk, de húsz-harminc évvel fáradtabb idősebb, tehát fáradtabb. 491 7 óta^ negyven év óta, 1917-ben jelent Mr 1 ' t^] a n,""Y ,,c n "I ^H^n )H"nt-*m meg először m'nmtit-rhfln T nun "I r "IT mnnkr'il rögtön bíróság elé kerültem. A •W^ff^wwätrtefetin aaetalfiokomnak írtam, börtönben ültem. Nem részletezem a fel­szabadulás előtti korszakot, mely számomra azzal kezdődött, h[ogy] 1917-ben, tehát negyven évvel ezelőtt már az első nyomtatásban végződ megjelent munkámmal máf * Feltehetően Horváth Mártonnak Szálai Béla tájékoztatóján tett felszólalásáról van szó, amelynek jegyzőkönyvét nem sikerült megtalálnunk.

Next

/
Thumbnails
Contents