Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1947

Igen és nem Először: Nagyvilág 1947. febr.l. 3.sz. 1. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a tekintélyelvűséget tagadó szabadgondolkodás tüntető vállalása. Életrajzi háttere az a nyugat-európai/svájci út, amelyet tizenkét évi bezártság után tett írójuk 1946 novembere és 1947 január eleje között a svájci Comité International pour le Placement des Intellectuels Réfugiés meghívása/"ösztöndíja" segítségével - számos magyar író és művész: Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Márai Sándor, Pátzay Pál, Czóbel Béla, Ferenczy Béni stb. társaságában. (Az erről szóló beszámolót l. Svájci ceruzajegyzetek, Ami kimaradt. = In Botladozás, l.köt. 285-303.) Szellemi-politikai háttérként a népi demokráciának Lukács György-i felfogására kell rámutatnunk, amely a szovjet mintától eltérően többpárti, koalíciós és tagadja a diktatúrát, s átmenet ugyan a negyedik rend uralma felé, de egész korszakot fog átölelni. A cikket megjelentető fórum, a Nagyvilág - a Magyar-Francia Társaság rövid életű (1946-1948) lapja volt, szerkesztője: Gereblyés László, kiadója: Cserépfalvi Imre. Emigrációim három esztendejét töltöttem Franciaországban, az ellentétek izgalmas hazájában. Nehezen kerestem meg kenyeremet, nem jutott időm, erőm sem diákos kalandokra, sem írókkal való barátkozásra, olvasásra sem sok, írásra semmi. Fiatal voltam, önmagammal elfoglalva, toronyiránt igyekeztem a magam rögeszméi felé. Szabadságon akkor, a világháborút követő években elsősorban azt a csúfondáros tiszteletlenséget értettem, amellyel az ember önmaga ellen fordul: hagyományai és szokásai ellen. A francia szellemi élet szélfúvásában boldogan forgolódtam, nézelődtem, mint egy hegytetőn. Köznapjaim is ebben az izgatott időjárásban teltek; arra figyeltem elsősorban, hogy az emberek, a munkás, a kispolgár, a diák, de még a hivatalnok sem hiszi el első szóra, amit a följebbvalói mondanak. Az önálló gondolkodás, az ellentmondás üde bátorsága, a sohasem rest szellem, amely minden jelenséget alaposan körülkérdez s előbb kétségbe vonja, mielőtt elismeri - ez kötött le máig Franciaországhoz. Népének legjellegzetesebb szava számomra a „nem", amely megelőzi minden igenjét.