Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

kérdéskomplexust vet fel, amely a fő vita volt közöttük. Milyen állapotban, a szüzességnek teljében, vagy már félszűzként éri Bálintot a szeptember elsejei tüntetés? ő nemcsak eszmeileg, drámailag, művészileg is az előzőt tartja helyesnek. Bálintnak személyes tapasztalatok alapján kell ismernie a nyomort, még fokozottabban kell megismernie, amikor neki ideiglenesen jobban kezd menni. A szeptemberi tüntetés hivatott Bálintnál a döntő változást előidézni, a közvetlen szeptemberi tüntetés előtti jelenet kell hogy a legélesebben rajzolja fel a konfliktust, amely konfliktus az egész filmből adva van. Nyomorban volt az anyja és a testvérei. Szabad-e neki megkockáztatni azt, amiről barátai ugyan azt mondják, hogy ez helyes, de ő nem tudja, hogy helyes-e? ő úgy ábrázolta Bálintot, hogy beleszületett egy meglevő társadalomba és tizennégy éven keresztül nem tapasztalt mást. Elképzelhető az, hogy lázadozik, de ő nem ebben az irányban tipizálja Bálintot, hanem abban az irányban, hogy tökéletesen szűz tudású fiút ábrázol. Annál megrendítőbbnek és tanulságosabbnak tartja Bálint megtérését. Annál szebbnek és propagandisztikusabb értékűnek tartja Bálint fejlődését. Nálunk is rendkívül magára fog ismerni egy csomó ember. Révai elvtárs felhozott több példát arra, hogy a Kommunista Párt milyen mozgalmakkal tudott előbbre menni. Ne hagyják figyelmen kívül azokat az ellenérveket, amikor a Pártnak a mozgalmai nem sikerültek. Bálint a film csúcspontjától, a szeptemberi tüntetéstől kapja meg tudását. Ocsenással a Jéggyárban ismerkedik meg, Bálintnak nincs olyan előzetes táptalaja, amely öntudatossá nevelné őt. A forgatókönyvből ítéljük meg a dolgokat. HORVAI ISTVÁN. Bálint nagyszerűen kigúnyolja a tőkést, a kilakoltatásokat. Meg lehet mutatni, hogy ő már a tüntetésen tudatosan vesz részt. DÉRY TIBOR. Kettőjük között a különbség annyi, hogy ő Bálintnak csak az „osztályszimatát" kívánja megmutatni. Nem hiszi, hogyha filmen látnák, akkor is kifogást emelnének ellene. Az a véleménye, hogy az elvtársak túlságosan alábecsülik a közönséget, túlságosan szájába akarják rágni a dolgokat. MOLNÁR MIKLÓS. Miben tud többet adni a Párt Bálintnak, mint amennyit ad neki Neisel és Józsi bácsi? DÉRY TIBOR. Ha Bálint közelebb van a Párthoz, és mégis konfliktusa keletkezik, akkor ott vagyunk a moralizálás kérdésénél. A szakmai kérdés a második filmnek lehet témája. Rosner ábrázolásának hibáival egyetért. HORVAI ISTVÁN. Az, hogy a detektív ott van, ad neki egy bizonyos rendőri kényszert. DÉRY TIBOR. Több elvtársnál felmerült, hogy Istenessel több jelenetet tegyen be a könyvbe. Emlékeztetni szeretne arra, hogy a film 2800 méter lehet. Azonkívül úgyis soknak tartja a nyomort és kétségbeesést mutató jeleneteket, legfeljebb abból a meggondolásból kellene egy ilyen jelenet, hogy Bálint még egyszer személyes tanúja legyen egy közvetlen ismerősével történő dolognak. Nagyon fontos kérdés, amit először Major elvtárs vetett fel: A Párt felkészülése szeptember I-re. Ez felvet egy egész kérdéskomplexumot. Nádasdy elvtárs főmondanivalójával egyetért. Az anya szerepének kérdését helyesnek tartja. Neisel tekintélyét jobban megmutatni, nem