Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

szája hangtalanul jár. Szemben a kocsival egy rendőr a fasor egyik padja mellett áll, s ennek támláján egyenesíti meggörbült kardját. Bálint megcélozza, fültövön találja, a rendőr megtántorodik. BRÁNYIK a fiú mögé lép. Jól van, ne hagyd magad, magyar. BÁLINT újra dob, elvéti. BRÁNYIK. Ez már nincs jól, öcsém. Nyugodtan, célirányosan kell dolgozni, mint­ha az anyád pendelye mögött golyóznál. Egy rendőr fut feléjük, kivont karddal. Sze­melj ki egyet közülük, akit meg akarsz becsülni, engedd közel magadhoz ... A közeledő rendőr láttára a széndobálók közül többen megfordulnak, menekülnek. BRÁNYIK ... olyan közel, hogy a zúzád is reszketni kezd ... A rendőrt már csak három-négy lépés választja el kettőjüktől. Brányik dob, a rendőr elterül. BRÁNYIK. Hogy elfelejtse a miatyánkot is! Gyerünk, elvtársak! A tömeg kiözönlik az Andrássy útra. Az emberek szénnel tömködik a zsebüket. A Vörösmarty utca túlsó torkolatából is árad a tömeg. Kiáltások: A Millenniumhoz! - Gyerünk a Belvárosba! Egy éles, süvítő hang: Vesszenek a burzsujok! 71. kép. Feljebb, a még néptelen Andrássy úton egy lovasrendőr, lova nyakára ha­jolva, két férfit kerget, az egyiket, egy hajadonfőtt szaladó, szemüveges embert utol­éri, kardjával kopasz fejére csap, az ember összeesik. Egy gyalogos rendőr egy sikol­tozva menekülő idős asszonyt kardlapoz. 72. kép. Az Andrássy út és Szív utca sarkán Bálint a járdán térdepel, Józsi holttes­te mellett, elrohanó lábakat látni mellette. Tapogatja, hogy kihűlt-e a test, felemeli, rázza, leejti. Feláll, nézi a holttestet, újra letérdepel melléje. Ismét a rohanó lábak. Bálint egy hangot sem hallat. Másodszor is felugrik, elindul, de néhány lépés után új­ból visszatér, lehajol, szorosan a holt ember arca fölé, hosszan néz. Józsi mereven ki­nyújtott keze egy téglán nyugszik. Emberek csoportosulnak a halott köré. - Mi történt itt? - Meghalt? Bálint nem felel. Hirtelen kiegyenesedik, felkapja a téglát Józsi keze alól, és teljes erejéből futva, Brányik után veti magát. Egy úridivat üzlet kirakata előtt elhaladva, megtorpan, ájult dühében a kezében tartott téglával bezúzza az ablakot. Egy éles kiáltás: Vesszen Horthy! Le a fasizmussal! A hömpölygő tömeg elárasztja a Köröndöt, kétoldalt a Szinyei Merse utcából ki­özönlenek a térre, kiáltások: A Millenniumhoz! Egy lovasrendőrt közrefognak, lerántják a földre. Rendőrök menekülnek. Kiáltás: Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Egy ember tölcsért formál kezéből: Éljen a proletárdiktatúra! Arrébb egy másik, egy öregember: Éljen a Magyar Kommün!

Next

/
Thumbnails
Contents