Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

BÁLINT felnéz Neiselre. Keresztapám, nekem is el kell mennem a tüntetésre? NEISEL megáll, nézi a fiút, szótlanul újra elindul. BÁLINT egy idő múlva. Gondolkodni tetszik? NEISEL bólint. Azon fiam, hogy miért kérded. Bálint megütközve felnéz Neiselre, hallgatva tovább mennek. 49. kép. A Körúton, a Rákóczi tér sarkán egy nagy hentesbolt kirataka. Egy nagyon rongyos ember áll előtte, nézi. Lassan sötétedik, az ívlámpák kigyulladnak. Neisel és Bálint a Körút felöl jövet a kirakat elé ér. Ebben a pillanatban a rongyos ember lehajol, felemel egyet a hentesbolt előtt heverő téglákból, beveri a kirakatot, egy második téglával kitágítja a rést. Benyúl, kiránt egy sonkát, egy rúd szalámit, s máris futásnak ered, a kezében lévő tégát ütésre emelve fenyeget meg egy embert, aki útját akarja állni. Egy perc alatt csődület támad a kirakat előtt, mások is téglát szednek, törik-zúzzák a kirakat üvegét, viszik a rablott holmit, karajokat, szafaládékat, hurkákat, egy tányér töpörtyűt stb. Neiseléket félrelökték. Teljesen csendben, hang nélkül folyik a fosztogatás. Egy gyerek kiválik a tömegből, egy hosszú szál kolbászt keblére szorítva az úttestre ugrik, egy érkező villamos elé vágva futásnak ered. Egy másik, nagyobb gyerek utánaveti magát, ki akarja rántani kezéből a kolbászt. A tömeg időközben a kirakaton át benyomult az üzlet belsejébe, onnét cipelik ki a zsákmányt. Egy asszony cekkeréből földre önti a krumplit, hagymát, kenyeret, hogy megtölthesse hentesáruval. Egy öregember felszedi a krumplit, a zsebébe tömködi. Egy férfi megsértette kezét a kirakat üvegében, a rablott sonkát a foga közé veszi, hogy szabad kezével bekötözhesse sérült, vérző kezét. A Körúton egy villamos lelassít, megáll, az utasok leugrálnak, futnak az üzlet felé. Két kerékpáros rendőr érkezik időközben, hátulról taszigálva a tömeget, igyekeznek az üzlethez férkőzni. A csődület azonnal ritkulni kezd. Neisel kézenfogja Bálintot, sietve elléptetnek. Még mielőtt a Rákóczi tér túlsó sarkára érnének, egy szakasz rendőr futólépésben befordul a térre, ahol a szomszédos „Köpködőből" (Állami Munkaközvetítő) kijött munkanélküliek kisebb csoportokba verődve vagy a padokon üldögélve beszélgetnek, szellőzködnek. A rendőrök rögtön kardlapoznak. Az egyik mellényénél fogva megfog egy öregembert, aki a padon ülve papírból szalonnázik. Pofonüti. RENDŐR. Fosztogattok, piszkos kommunisták! Azt hiszed, már szeptember elseje van? Egy másik kivont karddal üldöz egy asszonyt. Egy harmadik egy suhancot fogott, üti. - Kimentek az utcára ... Felvonulás? ... - Az emberek hanyatt-homok menekülnek. Bálint megtorpan, majd ökölbe szorított kézzel elindul a verekedő rendőrök felé, Neisel visszarántja. BÁLINT ki akarja magát tépni keresztapja kezéből. Engedjen! NEISEL. Itt maradsz!