Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

csis belevág a lovak közé, ezek vágtatni kezdenek. Egy földszintes ház kapuja előtt elbúcsúznak, Istenes befordul a házba. 29. kép. Istenesek konyhája, az ember benyit. Felesége a tűzhelynél áll, a vacsorát melegíti. Istenes csuromvizes, vetkőződik. ISTENESNE egykedvűen. Megint volt itt egy detektív. ISTENES tovább vetkőzik. Mit akart? Istenesné vállat von, tányérba meri a levest. Az ember szárítkozik a törülközővel, majd asztalhoz ül. ISTENES. Úgy látszik, szeptember elsejére készülnek. Idézést nem hagyott? ISTENESNE az asztalra teszi a levest. Csak azt kérdezte, hogy most hol dolgozol? Az ember kanalaz, közben maga elé teszi a Népszavát, a ,,Ki az utcára!" vezércikkel. Olvasás közben váratlanul gúnyosan elfintorodik. 30. kép. A generátor. Egy munkás megáll a tábla előtt, nézi, hány húzásuk volt már. A lencse a dolgozó Bálintra fordul, aki előtt, hátát a falnak támasztva, egy fiatal munkás ül a földön. A lencse közelebb jön, látni, hogy a munkás eszik. Lassan, jóízűen kanalaz, közben nézi a dolgozó Bálintot. Egy idő múlva szótlanul feléje kínálja a lábast. A gyerek betaszítja az utolsó jégtömböt, majd ugyancsak szótlanul elveszi a lábast, rámosolyog a munkásra. Állva kanalazni kezd. 31. kép. Az udvar, sok tócsával, de már nem esik. Virrad, a tócsák csillognak. Bálint lábát húzva kilép az épületből, felnéz a gyorsan világosodó égre. A kúthoz vagy vízcsaphoz siet, gyors mozdulatokkal leöblíti arcát, a csap alá tartja fejét, rázkódik, nevet. 32. kép. Bálint egyedül a csúsztatón. Egy ember eloltja a lámpákat. Bálint nézi, visszafordul munkája felé. Hirtelen megered az orra vére, a fehér jégen látni a vércseppeket. Darabokra tépi zsebkendőjét, eltömi az orrát. A felkelő nap besüt az ablakon. Az éjszakai darus mögéje ér. DARUS. Hagyd abba, fiú. Idehívunk valakit a helyedbe. BÁLINT rámosolyodik a betömött orrával. Köszönöm, nem kell. Majd csak eltaszigálom azt a pár darabot, ami még hátra van. DARUS. Az még egy óra. Bálint nem felel, nekilát a munkának. 33. kép. A nap már magasan áll. A műszak vége, az emberek kijönnek a gyárból. Bálint is, aki megkerüli az épületet. Lassan jár, húzza a lábát, belép az épület mögötti istállóba. 34. kép. Az istálló sarkába egy kis szalmát hord össze, ráesik: olyasformán fest,