Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

dik. Neisel nadrágban, ingben ajtót nyit. Bálint felsírva átöleli: - Keresztapám, keresztapám! NEISEL. Mi baj, no? A fiú nem felelel. Neisel átöleli, magához szorítja, fejét simogatja: - Lassan, fiam, lassan! - mondja. Félkezével leakasztja a kalitkát a falról, a gyereket vállánál fogva betolja a konyhába. A szomszéd kapuja is kivilágosodik, ajtaja kinyílik, egy asszony kíváncsian kinéz. Végigtekint az üres folyosón. 18. kép. Neiselék konyhájában. Az asztalon egy Népszava fekszik. Bálint Neiselné nyakába akaszkodva sír, a nagymama a sarokban álló székhez csoszog, leül. Juliska tágra nyílt szemmel, kislányos kíváncsisággal figyeli a síró Bálintot. Mindannyiukon meglátni, hogy az ágyból ugrottak ki, mezítláb vannak. NEISEL Juliskához. Kint felejtetted a kalitkát. Juliska a helyére akasztja s kinyitja a kalitkát, a nagymama az ujjával megfenyegeti. A mátyásmadár az asztalra repül, ugrándozik. NEISELNÉ Bálinthoz, maga is izgatott. Hagyd már abba, hallod! Láttak már olyat, hogy egy özvegyasszony a sógorához költözik. Abba még senki sem halt bele. Bálint indulatosan kibontakozik az asszony öleléséből, a fal mellé lép, hátat fordít a többieknek. NAGYMAMA. Ne sírj, kisfiam. NEISEL felteszi szemüvegét, figyelmesen nézi a háttal álló síró fiút. Hadd sírjon, ha attól könnyebbül. Adjatok neki egy tányér levest. Juliska begyújt a tűzhelybe. NEISELNÉ. Nem lesz ott az anyádnak rossz dolga, fiam. Jó humoros ember a Józsi bácsi, meg szeret is benneteket. NAGYMAMA. Meg jó rokon is. NEISELNÉ vállat von. Rokonok! NEISEL nézi a fiút. Hát rossz dolga nem lesz. De azért minden veréb a maga fészkét szereti rakni, igaz-e Bálint? Bálint megfordul, keresztapjára néz. NAGYMAMA. Ott leszel te mellette. Bálint alig észrevehetően tagadóan int a fejével. NEISEL. Mi van a kezedben? Bálint egy rongybabát szorongat a kezében. Forgatja, nézegeti. Restelkedve. Ott felejtették. Kabátja belső zsebébe rejti. NEISELNÉ. Most lefekszel fiam, alszol egy nagyot, aztán korahajnalban kimész hozzájuk. Bálint tagadóan, némán int a fejével. NEISELNÉ megdöbbenve. Nem akarsz kimenni? BÁLINT hallgat, majd Neiselre néz, csendesen. Majd ha lesz munkám, keresztanyám, akkor kimegyek.