Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1953
gény átdolgozása helyett egy más műfajban tehetett eleget a többször megfogalmazott elvárásoknak; a filmgyártó számára viszont a mindig hiánycikket jelentő' munkástéma tehette vonzóvá a gondolatot. A két fél meg is kötötte a szerződést, s Déry még a határidő letelte előtt, 1953. június elején átadta gépiratát. Az ügyet maga Révai József is támogatta, mi több,június 18-i keltezésű levelében megjegyzéseket is fűzött a forgatókönyvhöz. (A 72., Felelet-vita, írások D. T.-ről, önéletrajzok, előadások kézirattári egységben található levelet szövegünk függelékeként közöljük.) A Bálint elindul teljesen önálló alkotásnak tekinthető, amely egyetlen esemény, az 1930. szeptember elsejei tüntetés előkészítését és kibontakozását kívánja bemutatni, egyben mint hátteret, amely a 15 éves munkásfiú életét, meggyőződését a kommunistaság irányába indította. E fordulat valószínűsítése érdekében az író a regény több vonatkozását elhagyja (teljesen kimarad például a Farkas Zénóhoz kapcsolódó eseményszál), csökkenti a helyszínek számát (így özvegy Köpénét és családját Pestre helyezi, ahol lakbérhátraléka miatt kilakoltatják), számos munkásszereplő súlyát, szerepeltetését megemeli, köztük Bálint keresztapjáét, Neisel bácsiét; tréfás szavú nagybátyjából, Józsiból pedig mártírt csinál, akit rendőrgolyó ér a tüntetésen. S természetesen megnövekszik a párt szerepe is, a második kötetből Déry előrehozza a pártmunkás Brányik alakját, aki atyailag veszi kézbe Bálint mozgalmi sorsát. Ugyanebből a meggondolásból kerülnek közvetlen látókörünkbe a tüntetést előkészítő események a Vasas székházban és a szociáldemokraták - például a jobboldali Peyer Károly - viselkedése. - Bálint munkabeli ábrázolása is egyetlen helyre szűkül: a jéggyárbelire, megnövelve ezáltal itteni környezetének, a kommunista Istenes bácsi, illetve a csak kívülről zord munkaadó, Rosner szerepét; nem szólva Bálint váltótársáról, a gunyoros modorú Vendelről, aki a regénybeli Ocsenás helyére került, kihagyva annak rendőrspiclivé válásának „ nem jellegzetes" vonásait. Végül egy árnyalattal több tartalommal telik meg Bálint és Neisel Juliska kapcsolata, amely már ekkor előrevetíti későiibi házasságuk példásnak ígért harmóniáját. A mesebeli okos lány esete ismétlődött meg előttünk, azé, aki Mátyás királynak hozott is, meg nem is ajándékot. Mint az állatorvosi ló példájában, e filmvázlat is megvalósítani látszik mindazokat a követelményeket, amelyeket a Felelettel szemben támasztottak. Ennek révén Déry időt nyert, s elérte, hogy egy mondat erejéig se nyúljon hozzá regénye eredeti szövegéhez. A forgatókönyv sorsához l. még következő egységünket.