Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1952

hangsúlyozom, hogy tájszólással beszél, emlékei vannak parasztlánykori életéről, de valójában azt a típust akartam vele ábrázolni, amely alulról merült fel és tagjává lett a polgári társadalomnak. Hát hogy Ocsenás miért lett áruló, arra Tolnai elvtárs maga is nagyon jól megfelelt. Hogy Józsi miért bohóckodik? Maguknak az volt a véleményük, hogy Józsi bácsi bohóc? így igaz ez? (Közbeszólás: Nem, ez helytelen!) Azt hiszem, nagyon kedves humora van Józsinak. Legalábbis az olvasók levelei mind nagyjában helyeselték ezt a humort, és ez a humor is egyik fajtája a rejtett ellenállásnak, mert hiszen meglehetősen osztályöntudatos ember, aki humorával védekezik, gúnyosan védekezik, amikor azt mondja pl., hogy Gömbössel, Bethlennel vacsorázik minden este. Ilyen képtelenségekbe menekül, kifigurázza saját magát, de főképp a „nagyfejűeknek" az életét. Abból, amit a tanárról mint a magam véleményét mondtam, következik az, hogy egyetértek Kende elvtársnak a véleményével. Amit Király elvtárs vetett fel, hogy kevés diáklány szeretett bele a tanárba, és még kevesebb vette el feleségül, csak azt mondhatom, hogy rengeteg diáklány szeret bele a tanárjába és hogy a tanár, a férfi tanár autoritásának, tekintélyének egy részét éppen ennek is köszönheti, hogy a fiatal lányok beleszeretnek. Tehát ez nem egy rendkívüli különc eset, hogy Nagy Júlia beleszeret egy tanárjába, aki világhírű tudós, akinek rengeteg érdeme van, és akiről maga a lány is - aki maga is kémikus akar lenni - tudja azt, hogy munkájával, tudományával valóban az elsők között van. Ez még inkább lehetővé teszi számára, hogy beleszeressen. Az, hogy kevés tanár veszi el a tanítványát, az persze így van, mert sokkal több a diáklány, mint a tanár. Viszont Gara elvtársnak arra a kérdésére, hogy mi teszi alkalmassá a tanárt arra, hogy Nagy Júlia beleszeressen, s hogy Eszter miért szeretett bele, általánosabb választ adhatok, azt, hogy ki a fene tudja, hogy egy nő miért szeret bele? Ki a fene tudja, hogy egy férfi miért szeret bele egy nőbe? Ez kiszámíthatatlan. Jöhet egy rettenetes stramm gyerek és nem kell a nőnek. Jöhet egy nyápic, vézna alak, és éppen ez kell a szép nőnek, és fordítva. Ez olyan kérdés, amire nem lehet becsületesen válaszolni. Legfeljebb azt mondhatnám Gara elvtársnak, hogyha nem érzi azt, hogy ez a tanár alkalmas arra, hogy a nők beleszeressenek, akkor ez az írónak a hibája, mert rosszul ábrázolja. Ez lehetséges. Itt nem kötöm meg magamat. Én igyekeztem úgy ábrázolni, hogy ráncosodik a mellénye, dupla a homloka, nem nagyon daliás jelenség, de viszont ennek ellenére próbáltam valószínűvé tenni, hogy óriási tudásával, szellemességével, rendkívüli fölényével, tehát olyan tulajdonságokkal, amelyek tapasztalatom szerint alkalmasak arra, hogy a nőket megigézzék, igenis alkalmas arra, hogy beleszeressenek. Elvtársak! Végigmentem a listán, nem adhattam kimerítő válaszokat, de ha valami felvilágosítást kívánnak még, azt természetesen szívesen megadom. KIRÁLY ISTVÁN ELVTÁRS. A vita bevezetésével kapcsolatban szólal csak fel. A kritikusnak az a feladata, hogy az író és az olvasó között álljon, de semmi esetre sem úgy, hogy eltakarja az írót. Ezt meg is mondtam Déry és Vajda elvtársnak. Ez