Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

1) Keszi megtámadja Kelemen Jánost Aczél Tamásról írt kritikája miatt,

28 „irigynek" nevezi. Miért volna KJelemen] irigy Aczélra, amikor ő maga nem regényíró s nem riválisa Aczélnak? Mint Keszinek az Irodalmi Bizottság legutolsó ülésén történt felszólalásából, illetve elszólásából is kiderült, egyéni indulatok késztették erre a támadásra, illetve a támadásnak erre a durva formájára. Honnét ez egyéni indulatok? Feltevés- Kelemen János 1948 könyvnapjáról szóló összefoglaló cikkében rosszallólag és kissé gúnyosan állapítja meg, hogy a magyar költészetet e könyvnapon mindössze két verskötet képviseli, az egyik József Attiláé, a másik — Hajnal Annáé.

29 Nyilván összefüggést gyanít a között a tény között, h[ogy] Hfajnal] könyve az Ath[enaeum]nál jelent meg, s hogy az Athjenaeum] ezt megelőzően tanácsadó lektornak hívta meg Keszit. 1948. november 12-én pedig a Szabad Szóban Új fenegyerekek címen megtámadja Keszit ennek Tóth Árpádról írt cikke miatt.

30 Ez összefüggések ismeretében tehát lehetségesnek látszik az a feltevés, hogy Keszi nem Aczél Tamás védelmében, hanem saját és felesége sértett önérzetének megbosszulására támadta meg Kelement. Felvetődik továbbá bennem az a kérdés, hogy miért nem felelt egyenesen Kelemen polemikus támadására. 2) 1948 könyvnapjáról Keszi egy előzetes jelentést írt a Szabad Népben, amely szerint: nem sok jót várunk Eckhardt irodalomtörténetétől s ugyanilyen szívesen előlegezünk bizalmatlanságot Lengyel Balázs készülő könyvének a magyar líráról.

31 Páratlanul durva támadásnak, felelőtlenségnek s könnyelműségnek Felelőtlennek s könnyelműnek tartom ezt a mondatot egy még meg sem jelent könyvvel kapcsolatban, s meggyőződésem, hogy csak azért jelenhetett meg, mert elkerülte figyelmedet. Felelőtlenségét megsokszorozza az a körülmény, hogy a Szabad Nép nevében hangzik el. Hogy mily súlya van a Szabad Népnek, az kiderül például abból, hogy e mondat megjelenése után a kiadó fel akarta mondani bontani a szerződését Lengyel Balázzsal. (Tanú Lengyel Balázs, Karinthy Ferenc.) A könyv azonban mégis megjelenik, s különösképp igen jóindulatú részben elismerő, tárgyilagosnak látszó, részben elismerő a hibákat is megemlítő, de mindenképp jóindulatú kritikát kap Keszitől:

32 olyan kritikát tehát, amely semmiképp nem fér össze a „bizalmatlanságot szívesen előlegező" prognózissal. Ebből is kiderül, hogy vagy a prognózis volt felelőtlenül elsietett, vagy a kritika helytelen. Mi magyarázza a kettő közti különbséget? 21 Kelemen János: Aczél Tamás: A szabadság árnyékában. = Forum 1948. dec., 12.sz. 1008-1009. - Keszi aláíratlan válasza a Csepű rovatban „Demokratikus" kritika alcímmel. = Szabad Nép 1948. dec. 22. 295.sz. Kelemen János - a Nemzeti Parasztpárt központi napilapjának, a Szabad Szónak (1948-ban szerk. Darvas József) volt a kritikusa. A Parasztpárt ugyan szövetségese volt az MKP-nck, bár politizálásában ekkor még igyekezett a saját, népi útját járni - s ez természetesen kritikáinak a hangvételében is érvényesült. :

'' Kelemen János: Szigorú bírálat a könyvnapról. = Szabad Szó 1948. jún.6. 128.sz. 6. Kelemen János: Egy új ..irodalmi fenegyerek". = Szabad Szó 1948. nov.12. 161.sz. 2. (Keszi Imre Tóth Arpád-c\kkc: Szabad Nép 1948. nov.7. 257.sz. 12.) A „fenegyerek" kifejezést egyébként Kelemen Keszitől vette át, illetve dobta neki vissza, aki október 24-én a Szabad Népben megjelent Fenegyerekek (246.SZ. 10.) cikkében ítéli el a klasszikus írók lebecsülőit. " K-i-c: A könyvnapok rostája. Mivel készülnek a kiadók a centennáris könyvnapokra. = Szabad Nép 1948. máj.9. 106.SZ. 8. A kérdéses kötetek: Eckhardt Ferenc 1848 a szabadság éve, Lengyel Balázs A mai magyar líra. 3: Név nélkül: A könyvnap könyvei. = Szabad Nép 1948. jún.3. 125.sz. 6.