Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1948
tathatnám— lo a szükséges részletességgel és pontossággal. Vizsgálatomat az én adataim útmutatásként kívánnak szolgálni. Azt mondom el velük, amit tudok, ami úgyszólván közkézen forog, ami az elmúlt évek folyamán elraktározódott bennem, s amit most a lehető leglelkiismeretesebben ellenőrizni igyekeztem. Ezt igen megnehezítette, hogy pártfegyelemből és szeméremből csak Pártunk tagjainál tájékozódhattam s figyelmen kívül kellett hagynom olyan pártonkívüli írókat (Rónay György, Jankovich Ferenc), 6 akiknek adatai Keszi Imre elvtárs életének egyegy szakaszára perdöntő fontosságúak lehetnek. Munkámat Megnehezítette továbbá az is, hogy az adatszolgáltatók írók nagy része valóságos rettegésben él Keszi Imre elvtárstól, s bosszújától való félelmükben nem mernek nyíltan beszélni (így eshetett meg, hogy a mai napig is mindebből még semmi sem jutott tudomásodra!). Megnehezítette harmadsorban a magam legszemélyesebb ellenállása is a e munkával kapcsolatban, amelyre nem érzem magamat alkalmasnak, s amelyre csak kényszerűségből s a Párt iránti tiszteletből vállalkoztam. Kommunista mivoltomban mélységesen szégyellem magam - nem találok rá más szót -, amikor vizsgálódásaim során azzal az általános, kivételt nem ismerő megvetéssel találkozom, amellyel az írók Keszi Imre elvtárs személye, a Szabad Nép kritikusa iránt viseltetnek. Sajnálom, hogy Hajnal Anna elvtársnőt, Keszi Imre elvtárs feleségét is - akit kitűnő költőnőnek tartok - a körülmények alakulása folytán kénytelen voltam bevonni érvelésembe. Kifogásaimat két csoportba osztottam: I. Keszi Imre elvtárs erkölcsi, szellemi múltját, II. Jelen kritikusi működését illetőleg. Az alant megnevezett szereplő személyek személyeket kinek személyes tanúval lomásra felelősségem teljes tudatában nevezem meg. I Erkölcsi, szellemi és politikai megbízhatatlanságára vonatkozó adatok: 1) 1928-29. Utolsó gimnáziumi éveiről iskola- és önképzőkörbeli társa társától, dr. Bálint István alezredes elvtárstól (Államvédelmi, Andrássy út 60) 7 közli tudom, hogy: „szélsőségesen individualista és elviselhetetlen stréber" volt. Bálint elvtárs mostani szigorú kommunista magatartását nehezen tudja összeegyeztetni azzal az erkölcsi, szellemi arcképpel, amely annak idején Kesziről benne kialakult. 2) 1930-31. Justus" Pál elvtárs közlései elvtárstól tudom, hogy Keszi ellen az időbon részt vett az egyetemi szocialista diákmozgalomban, valamint a Szalmás Piroska-kórusban. Amikor ennek első illegális fellépésére (Kispest) került volna sor, Keszi távol maradt. Justus Pál elvtárs szerint gyávaságból nem merte vállalni az egyébként kis kockázatot, s Justus Pál elvtárs számonkérésére azzal felelt, hogy a ' Rónay György (1913-1978) katolikus költő, műfordító. - Jankovich Ferenc (1907-1971) a népi írókhoz közel álló költő, író, műfordító. ' Bálint István, orvos-alezredes, sorsáról részletesebben 1. Napló 1956-1957. 87.jcgyz. " Justus Pál (1905-1965) író, költő, műfordító, 1945 előtt munkássága a szociáldemokrata párthoz és Kassák Lajos Munka-köréhez kapcsolódott.
