Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

hírnökeként -, olyan időpontban érkezik, amikor figyelmünk teljes erővel népe, a francia bányászok nagy és szép harca felé fordult. Amikor Önt ünnepeljük, őket is ünnepeljük. Olyan országban üdvözlöm, amely ugyan sokat szenvedett és vétkezett, most azon­ban nagy munkába kezdett, hogy újragondolja az emberi sorsot. Újrafogalmazza azt testével és értelmével - így kapcsolódva az Ön és népe legjobbjainak tevékenységéhez. Isten hozta! A Jókedv és buzgalom előszava Először: in Jókedv és buzgalom. Bp., 1948. 5-6. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az 1948. november közepén megje­lent novelláskötet több szempontból is figyelmet érdemel; elsősorban azért, mert - egyfajta sűrítésben - képet ad Déiy művészetének átala­kulásáról a harmincas évek közepén írt elbeszélésektől a legújabba­kig. S a hangsúlyt ezúttal az Alvilági játékok ciklust követő két évre tennénk, amelyek az ostromot követő zűrzavarról és annak elesettjeiről: a gyerekekről szóló történetekkel kezdődtek, majd a közvetlen munkás témájúakkal végződtek. S ez a változás nemcsak tematikai: a korábbi színes, nemegyszer lebegő és szürrealista eleme­ket is felmutató előadásmód lassan puritánabbá vált, némiképp alkal­mazkodva az új olvasóközönség befogadóképességéhez (s talán ízlésé­hez is). Ez a hangsúlyváltás az író önmagáról, saját műveiről való vélekedésében is kifejezésre jut, különösképpen a régi írások szinte már rigorózus megítélésében. Mint cseppben a tenger - ebben az előszóban is visszatükröződnek az író művészi és politikai nézetei. Egyrészt az, hogy Déry változatlan for­mában hisz a művészet társadalmi szerepében és abban a hatásban, amelyet az írás, az irodalom az átalakulás megtámogátasában játsz­hat. Másrészről azonban az is kifejezésre jut e néhány bekezdésben, hogy mindezt nem névtelen sorkatonaként, hanem alkotó módon, s legfőképpen a saját felismerései alapján kívánja megvalósítani ­megőrizve „a világról való első, összefogó látomását" (más szóval a döntő módon érzelmi és erkölcsi motívumokra épülő szocialista meg­győződését), s továbbra is ragaszkodva ahhoz, hogy a teljes valóság ábrázolásának elkötelezettjeként nemcsak az átalakulás látványos

Next

/
Thumbnails
Contents