Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

hírnökeként -, olyan időpontban érkezik, amikor figyelmünk teljes erővel népe, a francia bányászok nagy és szép harca felé fordult. Amikor Önt ünnepeljük, őket is ünnepeljük. Olyan országban üdvözlöm, amely ugyan sokat szenvedett és vétkezett, most azonban nagy munkába kezdett, hogy újragondolja az emberi sorsot. Újrafogalmazza azt testével és értelmével - így kapcsolódva az Ön és népe legjobbjainak tevékenységéhez. Isten hozta! A Jókedv és buzgalom előszava Először: in Jókedv és buzgalom. Bp., 1948. 5-6. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az 1948. november közepén megjelent novelláskötet több szempontból is figyelmet érdemel; elsősorban azért, mert - egyfajta sűrítésben - képet ad Déiy művészetének átalakulásáról a harmincas évek közepén írt elbeszélésektől a legújabbakig. S a hangsúlyt ezúttal az Alvilági játékok ciklust követő két évre tennénk, amelyek az ostromot követő zűrzavarról és annak elesettjeiről: a gyerekekről szóló történetekkel kezdődtek, majd a közvetlen munkás témájúakkal végződtek. S ez a változás nemcsak tematikai: a korábbi színes, nemegyszer lebegő és szürrealista elemeket is felmutató előadásmód lassan puritánabbá vált, némiképp alkalmazkodva az új olvasóközönség befogadóképességéhez (s talán ízléséhez is). Ez a hangsúlyváltás az író önmagáról, saját műveiről való vélekedésében is kifejezésre jut, különösképpen a régi írások szinte már rigorózus megítélésében. Mint cseppben a tenger - ebben az előszóban is visszatükröződnek az író művészi és politikai nézetei. Egyrészt az, hogy Déry változatlan formában hisz a művészet társadalmi szerepében és abban a hatásban, amelyet az írás, az irodalom az átalakulás megtámogátasában játszhat. Másrészről azonban az is kifejezésre jut e néhány bekezdésben, hogy mindezt nem névtelen sorkatonaként, hanem alkotó módon, s legfőképpen a saját felismerései alapján kívánja megvalósítani megőrizve „a világról való első, összefogó látomását" (más szóval a döntő módon érzelmi és erkölcsi motívumokra épülő szocialista meggyőződését), s továbbra is ragaszkodva ahhoz, hogy a teljes valóság ábrázolásának elkötelezettjeként nemcsak az átalakulás látványos